Munkaköri alkalmatlanság – ellentétes üzemorvosi és háziorvosi vélemény

Kérdés: Egyik dolgozónk szabász. Állómunkát végez, szabászgépet kezel. Vérnyomásprobléma miatt orvoshoz fordult. Az időszaki üzemorvosi vizsgálaton tájékoztatta a problémáról az üzemorvost, aki a leleteket átnézve kiadta az üzemorvosi vizsgálat eredményét, hogy az adott munkakör elvégzésére a munkavállaló alkalmatlan. Más munkakörben nem tudjuk foglalkoztatni, mert nincsenek üres álláshelyeink. A háziorvosa azonban azt mondta, ezzel a betegséggel nem írja ki táppénzre. Mit tehet ilyenkor a munkáltató, milyen kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 27%-a [Pftv. 16/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Hallgatói munkaszerződésre alkalmazandó szabályok

Kérdés: Főiskolai, egyetemi hallgatók nálunk, mint külső gyakorlóhelynek minősülő munkáltatónál végzik hathetes szakmai gyakorlatukat. Az Nft. 44. §-ának (2) bekezdése alapján foglalkoztatásukra az Mt. minden rendelkezését alkalmazni kell-e, pl. a pihenőidő, hat órát meghaladó munkavégzés esetén a munkaközi szünet, szabadság, betegszabadság (táppénz), valamint a kollektív szerződésben biztosított jogok tekintetében? A díjazás kapcsán pedig az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén hetente a minimálbér 15%-ában meghatározott díjazás szabálya felülírja-e a minimálbér-rendeletet, miszerint a hetibér 22 560 forint?
Részlet a válaszából: […] ...ezt kifejezetten elrendeli. Vagyis a hallgatónak fizetendő heti díjazás (nem hetibér!) összege nem a – munkaviszonyra vonatkozó – minimálbér-rendelet szerinti összegnél, hanem annak 15%-ánál nem lehet alacsonyabb, ahogyan azt az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) összegét.A maximális jövedelemhatárra tehát léteznek bizonyoskorlátozások a rokkantsági nyugdíj vonatkozásában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?

Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
Részlet a válaszából: […] ...követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) összegét.Megjegyezzük, hogy a rokkantsági nyugdíjra jogot szerzettmunkavállaló [Mt. 87/A. § (1) bek. h)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.