Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...– a feladat jellegétől függően – a felek megállapodásától függ, de nem lehet kevesebb, mint a hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege [Szöv. tv. 29. § (5) bek.].A külső szolgáltatás fogadójánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] ...elérő egybefüggő gyakorlat esetén a hallgatót díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. A díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti [Fot. 44. § (3) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben járulékfizetési kötelezettség), ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét [Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pont]. Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Diákok díjazása szakmai gyakorlaton

Kérdés: Az Ftv. 48. §-ának (3) bekezdése alapján a hat hétnél hosszabb összefüggő szakmai gyakorlaton részt vevő egyetemi, főiskolai hallgatók számára milyen díjazást, munkabért kell fizetni (mi a jogcím)? A heti, illetve havi díjazás kötelező mértékének mi a minimum- és maximumösszege 2012-ben, valamint milyen járulék- és adójogszabály vonatkozik rájuk?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben járulékfizetési kötelezettség), ha az e tevékenységbőlszármazó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harmincszázalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét [Tbj-tv. 5. § (1)bek. g) pont]. Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Zeneszolgáltatás – de milyen jogviszony?

Kérdés: Egy cégnél dolgozom főállásban, ahol egy évzáró céges rendezvényen én szolgáltatnám a zenét. Nincs vállalkozói igazolványom, nem vagyok számlaképes, csupán hobbiszinten, otthon foglalkozom a zenéléssel. Ezért én a cégtől nem kérek semmiféle juttatást, csupán annyit, hogy biztosítsák a rendezvényre a hang- és fénytechnikát. Kérdésem: mindez milyen jogviszonynak minősül? Kell-e nekem valamilyen szervhez bejelentenem erre az egy estére szóló tevékenységem, és ha igen, milyen formában? Kell-e nekem vagy a cégnek, ahol dolgozom, fizetnem valamilyen közterhet?
Részlet a válaszából: […] ...van szó. Ez esetben tehát nemmunkaviszonyról, és azon belül nem egyszerűsített foglalkoztatásrólbeszélhetünk, amely esetben a napi minimálbért ki kellene fizetni. Ezért azEfo.tv. szabályait nem lehet alkalmazni.A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Napidíj után kell-e munkaerő-piaci járulékot fizetni?

Kérdés: 2010 márciusában munkavállalónk részére külföldi kiküldetése alapján napidíjat számolunk el. (Nem árufuvarozók vagyunk!) Kell-e a munkavállalótól a napidíj után az 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot vonni?
Részlet a válaszából: […] ...keretében személyesen munkát végző személy, ha az etevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri aminimálbér harminc százalékát. A napidíj azonban a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel, az ennek keretében teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.