40 cikk rendezése:
21. cikk / 40 Végkielégítésként járó távolléti díj összege
Kérdés: Egyik munkavállalónknak 2013. március 1-jén felmondtunk. A munkaviszonya alapján 30+25 nap a felmondási ideje és háromhavi végkielégítés jár neki. Havi bruttó alapbére 376 800 Ft. Az elmúlt hat hónap átlagában a készenléti órái száma meghaladta a 96 órát. A felmentési időre napi távolléti díjat számoltunk el, figyelembe véve a készenlét alapján kiszámolt egy órára eső távollétidíj-növekményt (320,93 Ft/óra). A végkielégítés esetén havi távolléti jár, ami egyezik a havi bruttó alapbérrel, tehát végkielégítésként bruttó 1 130 400 Ft-ot számoltunk el. A kérdésem az, hogy helyesen jártunk el a dolgozó elszámolásánál? Ha nem, akkor mennyi a végkielégítés összege?
22. cikk / 40 Bérpótlékra való jogosultság
Kérdés: A március 15-i munkaszüneti napra kell-e adnunk távolléti díjat a munkavállalóknak? Elvileg mindenkinek van munkaidő-beosztása, de március 15-én senki nem volt munkára kötelezett. Kell ilyenkor valamilyen bérpótlékot is figyelembe venni? Hasonló problémánk: ha valakinek van beosztása, és vasárnap van szabadságon, illetve betegszabadságon, akkor a vasárnapi pótlék megilleti-e bérpótlékként a távolléti díjon felül, vagy csak a műszakpótlékok?
23. cikk / 40 Távollétidíj-számítás – a munkaidő-beosztás hiánya és a pótlékok
Kérdés: Távolléti díj számításával kapcsolatosan milyen esetekre vonatkozik az a törvényi megfogalmazás, hogy "nincs munkaidő-beosztása" a munkavállalónak? Kollektív szerződésben szereplő munkaidő-beosztás megfelelő munkaidő-beosztásnak tekinthető (pl. ha a beosztás hétfőtől csütörtökig 7 óra 15 perctől 16 óráig, pénteken 7 óra 15 perctől 14 óráig tart)? A munkáltató személyében bekövetkező változás során, a 2013. január 1-jétől átvett munkavállalók távolléti díját hogyan számoljuk: az előző foglalkoztatónál teljesített készenlétet és műszakpótlékot figyelembe kell vennünk a távolléti díj számításakor?
24. cikk / 40 Szabadságra járó távolléti díj számítása
Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalót a szabadság időtartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díj havibér esetére vonatkozó kiszámítási szabályait pedig az új Mt. 149. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A munkáltatónál alkalmazott bérprogram alkalmazza az új Mt. 136. §-a (2) bekezdésének a) pontját. A bérelszámolás szerint az alkalmazotti havidíjas munkavállaló, aki munkavégzése során sem műszakpótlékkal, sem éjszaki bérpótlékkal, sem ügyelettel, sem készenléttel nem rendelkezik, nem mindegy, hogy melyik hónapban adták ki részére a szabadságot, mert a matematika szabályai szerint előfordulhat, hogy kevesebb jövedelemben részesül, mintha egész hónapban dolgozna. Az új Mt. előírásai szerint "rossz hónapban" történő szabadságkivételnél a munkavállaló személyi alapbére csökkenhet-e?
25. cikk / 40 Távolléti díj – figyelembe veendő díjazási jogcímek
Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Álláspontunk szerint a szabadság tartamára járó távolléti díj számításakor a 148. § (1) bekezdése értelmében, aki a távollétet megelőző 6 hónapban nem részesült teljesítménybérben, sem bérpótlékban, akkor a neki járó távolléti díjat kizárólag a távolléti díj esedékessége időpontjában érvényes munkaszerződésben meghatározott alapbér teljes összege figyelembevételével kell megállapítani. Helyes ezen értelmezés?
26. cikk / 40 Bérpótlékátalány figyelembevétele a távolléti díjban
Kérdés: Ha a felek a munkaszerződésben rögzítették, hogy munkavállaló 100 000 Ft alapbérre és 35 000 Ft havi pótlékátalányra jogosult, akkor a távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell-e hagyni a 35 000 Ft pótlékátalány összegét, és csak az alapbért kell figyelembe venni? Amennyiben figyelembe kell venni a fenti pótlékátalány összegét, akkor ez függ-e attól, hogy a munkavállaló végzett-e munkát vagy sem?
27. cikk / 40 Alapbérbe épített bérpótlék figyelembevétele a távolléti díjban
Kérdés: Ha a felek a munkaszerződésben nem számszerűsítették a havi pótlékátalány összegét (azaz csupán az szerepel, hogy a munkaszerződésben meghatározott 135 000 Ft-os alapbér magában foglalja a bérpótlékok összegét is), akkor van-e az alapbérnek olyan része, amelyet figyelmen kívül kell hagyni, mint olyan munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult?
28. cikk / 40 Rendkívüli munkaidőért járó pótlék figyelembevétele a távolléti díjban
Kérdés: Mely esetekben kell az új Mt. szerinti távolléti díj számításánál a túlórapótlékot figyelembe venni?
29. cikk / 40 Szabadság nyilvántartása és díjazása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Megszakítás nélküli napi tizenkét órás beosztásban dolgoznak munkavállalóink, akik műszakpótlékra is jogosultak kollektív szerződés alapján (a korábbi szabályozás szerint délutáni és éjszakai pótlékra). Az éves beosztást mindig közöljük velük év elején. Kérdésem, hogy ilyen beosztás mellett hogyan kell szabályosan eljárni, ha az apa gyermeke születése esetén járó negyven óra szabadságot vesz igénybe? Hogyan kell elszámolni és pótlékolni a maradvány négy órát? Ugyanez a kérdés merül fel a hozzátartozó halála esetén járó két munkanap, a szabadság, illetve a betegszabadság esetén, ha a maradék óra kevesebb, mint a napi beosztás szerinti tizenkettő óra.
30. cikk / 40 Távolléti díj számítása több műszakos tevékenységben
Kérdés: 2013. január 1-je után szabadság idejére milyen díjazás illeti meg a munkavállalókat abban az esetben, ha több műszakos munkarendben vannak foglalkoztatva? Távolléti díj számításánál az elmúlt hat hónap bérpótlékai is részei a távolléti díjnak, illetve délutános munkarend esetén a távolléti díjat még műszakpótlékolni is kell? Esetleg a munkáltató döntése, hogy a távolléti díj számításánál veszi figyelembe az elmúlt hat hónap műszakpótlékait, vagy az alap távolléti díjat műszakpótlékolja? Nem több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a sima aktuális havi alapbér az irányadó a szabadság díjazásánál, vagy itt is távolléti díjat kell számítani (ami az elmúlt hathavi bér függvényében kevesebb is lehet, mint az aktuális alapbér)?
