38 cikk rendezése:
1. cikk / 38 Munkabérből letiltás számítása
Kérdés:
A munkabérből történő levonásnál a csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000 forintot. A munkabérből maximálisan 50%-ot lehet levonni, vagy ezen túl, ha a nettó munkabér még így is több, mint 200.000 Ft, az összes 200.000 Ft felett lévő teljes munkabér is levonásba helyezhető, illetve mint munkáltatónak levonásba kell helyeznie. Tehát, ha például valakinek nagy összegű letiltása van, és a munkabére havi nettó 500.000 Ft, csak 200.000 Ft munkabért fog kapni a bankszámlájára, a 300.000 Ft pedig levonásba kerül letiltásként. A Vht. 61. §-ának (2) bekezdése szerinti "legfeljebb" mire vonatkozik? A "legfeljebb" 30-50% csak a munkabérre vonatkozik, a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható rész pedig az egyéb jövedelmekre, illetve az "inkasszó" jogintézményére?
2. cikk / 38 Tartozás és végrehajtási költségek egyidejű levonása a bérből
Kérdés: Előfordulhat olyan eset, hogy a végrehajtói végzésen ki van kötve, hogy gyermektartásra fix 80 000 Ft-ot kell vonni a dolgozótól, plusz 6400 Ft behajtási jutalék is kerüljön levonásra havi szinten. Havonta, amikor ez levonásra kerül, itt is figyelni kell arra, hogy ez a fix összeg ne lépje túl a nettó munkabér 50%-át? Vagyis, ha a meghatározott fix összeg magasabb, mint 50%, akkor csak maximum 50%-ig lehet levonni a dolgozótól? Ha pedig egy olyan letiltásról van szó, ami nem gyermektartás, és a végrehajtói végzésen szintén egy fix összeg szerepel, és fix összegű behajtási jutalék, akkor szintén figyelni kell arra, hogy maximum a nettó munkabér 33%-át lehet csak levonni?
3. cikk / 38 Munkabérből levonás szabályai – ami megmarad
Kérdés: Munkabérből történő letiltás esetén a "nettó" munkabér megállapításánál hogyan kell figyelembe venni a fizetendő szja-csökkentő kedvezményeket (családi, személyi, első házas kedvezmény, NÉTAK), egyáltalán figyelembe kell-e venni azokat? A levonás során a havonta kifizetett munkabérből mikor és hogyan kell megállapítani a végrehajtás alól mentes részt, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének? Mikor és hogyan alkalmazható az a szabály a letiltásnál, hogy a mindenkori legkisebb nyugdíj ötszöröse feletti rész korlátlanul levonható? Gyermektartásdíj letiltása esetén, ha a nettó munkabérből nem elégíthető ki a levonandó összeg (a nettó munkabér kevesebb), az elmaradt összeget köteles-e a következő időszakban mint hátralékot levonni a foglalkoztató? A fentiekre adott válaszukat, ha lehet, példákkal is mutassák be.
4. cikk / 38 Munkáltató megőrzési kötelezettsége a letiltás dokumentumaira
Kérdés: A munkavállaló munkabérét jogerős végrehajtói határozat alapján letiltás terhelte. Munkaviszonya megszűnésekor a tartozásigazolás kiállításra került, letiltási rendelvény csatolva lett hozzá, majd a végrehajtó is tájékoztatva lett a munkaviszony megszűnéséről. A munkaviszony megszűnését követően hat év elteltével most a végrehajtó iroda tájékoztatást kér a levont összegekről. Mennyi ideig kell őrizni a letiltással kapcsolatos adatokat a munkaviszony megszűnése után (letiltási rendelvény, végrehajtóval történő levelezés, utalási adatok)? Köteles-e a munkáltató hat évvel a munkaviszony megszűnését követően adatot szolgáltatni a volt munkavállalóról? Természetesen nem ellenállni szeretnénk a végrehajtó felé történő tájékoztatásnak, csak az adatvédelmi szempontoknak is szeretnénk megfelelni.
5. cikk / 38 Végrehajtói letiltás – foganatosítás a veszélyhelyzet alatt
Kérdés: A bírósági végrehajtó által banki tartozás miatt korábban kiadott letiltást tovább kell-e folytatni a dolgozó munkabéréből a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt?
6. cikk / 38 Fizetési moratórium és a bérből való levonás
Kérdés: A veszélyhelyzetre elrendelt fizetési moratórium vonatkozik-e a munkabérből levonandó letiltásokra is? Szüneteltethető-e a munkavállaló bérből történő letiltása?
7. cikk / 38 Gyermektartásdíj – levonása álláskeresők ellátásából
Kérdés: Januárban még kaptam fizetést, amelyből levonták a gyermektartásdíjat. Ezt követően álláskereső lettem, és pár napon belül már találtam is munkát, ezért a munkanélküli-járadékot egy összegben kiutalták nekem. Ebből az összegből is vonhatták még egyszer a gyermektartásdíjat? Ezek szerint kétszer is meg kellett fizettem ezt az összeget egy hónapban?
8. cikk / 38 Kamatszámítás letiltás esetén
Kérdés: A munkavállalóval szembeni végrehajtási letiltásnál kamat számítására kötelezik a munkáltatót, a kiszámításnál nem túl sok információ van a "kifizetés napjáig a tőkére járó Ptk.-ban meghatározottakon" kívül. Hogyan kell kiszámítani? Milyen megoldást ajánlanak a pontos kiszámításhoz több letiltás esetén is? Valóban van ilyen kamatkiszámítási kötelezettsége a munkáltatónak? A végrehajtó a határozatában nem hivatkozik semmilyen jogszabályra.
9. cikk / 38 Letiltási sorrend és végrehajtás alá vonható munkabér
Kérdés: A Vht. 63. §-a szerint, amikor valakinek a nettó bére meghaladja a minimálnyugdíj ötszörösét, az összeg feletti rész korlátlanul végrehajtható. Ez a korlátlan végrehajtás csak a 65. §-on kívüli végrehajtásokra vonatkozik? Ha van több várakozó végrehajtás, 2019-ben a 142 500 feletti részből a harmadik végrehajtást kell elkezdeni utalni, vagy az elsőt, esetleg elosztva az első kettőt kell 33:17 arányban?
10. cikk / 38 Letiltás foganatosítása munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Havi fix összegű gyermektartásdíj letiltása esetén hány havi tartásdíjat kell levonni a munkáltatónak, ha 8 havi végkielégítést és 2 havi felmentési időre járó távolléti díjat fizet ki egyszerre a távozó munkavállalónak?
