Munkaruha-ellenérték – bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan jogosult rá a dolgozó. Levonhatja-e a munkáltató a munkaruha ellenértékének időarányos részét a kihordási idő lejárta előtt távozó munkavállaló fizetéséből? A munkaruhát hazaviheti.
Részlet a válaszából: […] ...munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Ezen túlmenően a munkáltató a saját követelését vonhatja le a munkabérbőla) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Napi étkezési keretösszeg túllépése – a bérből történő levonhatóság

Kérdés: Sertéstelepünkre nem lehet otthonról ételt bevinni, ezért napi 2200 Ft összegben ételt rendelhetnek az ott dolgozók szabályzatunk szerint. Az elfogyasztott étel ellenértékét bérként kezeljük, és járulékait, adóját levonjuk a munkavállaló munkabéréből. Aki túllépi a napi étkezési keretet, a 2200 Ft feletti részt levonhatjuk-e munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Ezen túlmenően a munkáltató a saját követelését vonhatja le a munkabérbőla) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló felróható magatartását és vétkességet is igazolni [Mt. 179. § (1) bek.].A munkabérből, járandóságokból való levonás ilyen esetekben csak akkor jöhet szóba, a munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor esedékes járandóságokból – a...�...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Közlekedési szabálysértés – a bírság áthárítása

Kérdés: Munkavállalóm a társaságom tulajdonában lévő teherautóval közlekedett. Egy napon belül kétszer bírságolták meg gyorshajtás miatt. Abírság a társaság nevére érkezett. Az említett gyorshajtást tekinthetem-e szándékos károkozásnak? Amennyiben igen, kötelezhetem a dolgozót a kár megtérítésére? A kár megtérítését a bérjegyzékén le kell vonni, vagy elég, ha befizeti a bírság összegét a pénztárba? Amennyiben nem téríti meg a munkavállaló, a munkáltató által kifizetett bírság a munkavállalónál bérként adózó jövedelem lesz?
Részlet a válaszából: […] ...bek.], amely ellen a munkavállalónak kell bírósághoz fordulnia [Mt. 287. § (1) bek. d) pont]. A kár összegének közvetlen, egyoldalú levonására a munkabérből viszont nincs mód; ahhoz végrehajtható határozat kell (ez megszülethet rövid úton a fizetési felszólításból....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] ...cipőt, az ezzel járó veszteség a munkáltató általános üzleti kockázatai körébe tartozik.A munkabérből, járandóságokból való levonás kérdése egy ezen túli kérdés: csak abban az esetben tudnák a munkavállalótól a munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Munkaviszony-megszűnés a munkaidőkeret lejárta előtt – a bér elszámolása

Kérdés: A Covid-19-járvány miatt mi is alkalmaztuk a kétéves időtartamra vonatkozó munkaidőkeretet; a leállás alatt a dolgozók nagy részének pihenőnapot rendeltünk el a kereten belül, azonban az alapbérük kifizetésre került, hogy ne maradjanak jövedelem nélkül. Hogyan kell kiszámolni a visszafizetendő összeget, ha a dolgozó kilép? Az Mt. szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az "előleg" melyik összeg lesz? A kifizetett nettó munkabér? Bruttó munkabér munkáltatói terhek nélkül? Munkáltatói terhekkel növelt bruttó munkabér? Ha belefér a kilépés hónapjában járó bérébe, akkor egyszerű, mert mínusszal felvisszük a bruttó alapbért, és annyival csökken a havi kifizetendő, így a munkáltatói terhek is. Ha azonban magasabb a levonandó, mint a kilépéskor kifizetendő összeg, akkor melyik verzió alapján kell kiszámolni a tartozást, és felvezetni a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolásra?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 95. § (1), (4) bek.]. Amunkavállaló bruttó munkabérre jogosult a munkaviszonyban; erre az elvre épülnek az adó- és járuléklevonási szabályok. Ezeket azonban a munkavállaló helyett a munkáltató teljesíti kifizetőként az állam felé, és a munkavállaló már.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Munkabérből levonás munkaadói kárigény esetén

Kérdés: Az egyik munkavállalónk által használt kamion üzemanyag-fogyasztása néhány fuvar alatt a korábbi átlag háromszorosára emelkedett ugyanazokon az útvonalakon úgy, hogy közben a szállított áru súlya mintegy 50%-kal csökkent. Akamionnak műszaki problémája nincs, így teljesen egyértelmű, hogy az üzemanyaggal a munkavállaló "rendelkezett". Ilyen esetben az okozott kárt közvetlenül levonhatjuk a munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabér megfizetése [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkabér a munkavállaló megélhetését szolgálja, ezért a munkabérből levonásnak szigorú szabályai vannak. Ezek alapján a munkabérből levonni kizárólag az alábbi esetekben lehet:a) jogszabály alapján,b) a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

"Túlvett" szabadság visszakövetelése

Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?
Részlet a válaszából: […] A korábbi Mt. kimondta: ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A "túlvett" szabadságot csak akkor nem kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Bírság levonása a munkabérből

Kérdés: Német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsit vezettem Hollandiában, és egy alkalommal, amikor a kötelező pihenőidőt töltöttem, szabálytalan parkolás miatt bírságot szabtak ki. A bírságot a cégcsoport német tagvállalata kapta, mivel ő a gépjármű tulajdonosa. Az esetet bejelentettem a magyar munkáltatómnak, azzal, hogy nem értek egyet a bírsággal, mert szabályosan parkoltam. Ennek ellenére a bírsággal szemben nem éltek jogorvoslattal, hanem a munkáltatóm a következő fizetéseimből levonta annak összegét. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérből való levonásnak kizárólag az alábbi esetekben lehet helye:a) jogszabály alapján,b) a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozat alapján,c) a munkáltató saját követelése kielégítése érdekében,ca) a levonásmentes munkabérrészig – a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Munkabérből levonás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: Egy munkahelyen napi bejelentéssel 2 hétig dolgoztam, de mivel nem felelt meg a munka, nem mentem többször. Miket vonhat le a munkáltató a fizetésemből? A tűzvédelmi oktatást és vizsgát le akarja vonni, valamint a beléptetőkártyámat, és még ezeken kívül is felsorolt egypár dolgot, amiről engem nem is tájékoztatott munkába álláskor, és szerződést sem írtunk ilyesmiről (másról sem).
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony végén esedékes elszámolás [Mt. 80. § (1) bek.] során is csak a törvényben meghatározott esetekben van helye levonásnak. Erre alapvetően négy esetben kerülhet sor:– jogszabály alapján, az abban megjelöltek szerint (pl. az adók, közterhek);– a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
1
2
3