Eltérés lehetősége a vezetőkre vonatkozó szabályoktól

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szabályozza a törvénynél fogva vezetőnek minősülő munkavállalók fogalmát, míg a (2) bekezdés a munkaszerződésnél fogva vezetőnek minősülő munkavállalókét határozza meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, továbbá tiltja a különböző vállalkozásokban történő részesedésszerzést is. Ezen rendelkezések ellenére a vezetőnek munkaszerződésben a munkáltató engedélyezheti-e a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, például abban az esetben, ha a vezetőnek van egy családi betéti társasága, ahol beltag, de a tevékenységi köre nem azonos a munkáltatóéval? Vagy a fenti szabályozás kógensnek tekintendő, és nem lehetséges eltérni tőle?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésektől eltérhet [Mt. 209. § (1) bekezdés]. Ezen szabály alól az egyetlen kivétel: a kollektív szerződés hatálya a vezetőre még a felek külön erre irányuló megállapodása esetén sem terjed ki [Mt. 209. § (2)...vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Munkaviszony létesítése és bejelentése

Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerében nem tekinthető kógensnek. A törvény a fent kifejtett rendelkezésről való eltérést a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés számára is lehetővé teszi (új Mt. 213. §), ráadásul egyértelműen ki is mondja, hogy a vezető munkaszerződése....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...sem azidőbér, sem a teljesítménybér különböző formáiról nem rendelkezik, azok konkrétfajtáját mindig a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben kell meghatározni,illetve egyes esetekben a munkáltató akár egyoldalúan is meghatározhatja azt(pl. jutalom)....ny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.