Spontán sztrájk a béremelés "lefaragása" miatt

Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?
Részlet a válaszából: […] ...van lehetősége, ha az adott díjazás egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalást tartalmaz, és nem megállapodás (munkaszerződés, kollektív szerződés) rögzíti. Ekkor ugyanis a másik fél beleegyezése is kell a módosításhoz. Az egyoldalú kötelezettségvállaláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Füstmentes munkahely – és a "füstbe ment cigiszünet"

Kérdés: 2015. február elsejével módosították cégünknél a munkaügyi szabályzatot, amelyben kitiltották a cég területéről a dohányzást. Ez igen kellemetlenül érinti a dohányzó kollégákat (kb. 30%-a az összlétszámnak). Milyen körülményekre lehetne hivatkozni, hogy a munkáltató mégis megengedje a munkahelyi dohányzást? Kell-e valamilyen kompenzációt adni amiatt, hogy mostantól a "cigiszünetet" is le kell dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...[Dohánytv. 2. § (2) és (4) bek.]. Más esetben a munkáltató egyoldalúan nem tilthatja ki a dohányzást a munkahelyről.Ugyanakkor, a kollektív szerződés alapján, ennek hiányában a munkavállalók egyetértésével nemdohányzó munkahellyé lehet minősíteni a munkahelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme – a telephely önállósága

Kérdés: A cég számos áruházában, üzletében vannak szakszervezeti tagok, és ezek többségében szakszervezeti tisztségviselőt is választottak. Jellemzően egy fő tisztségviselő van az egységekben, a munkavállalói létszámtól függetlenül. Üzemi tanács nem működik a munkáltatónál. Kérdésünk a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem helyzetére irányul. Az Mt. 273. §-ának (3) bekezdésében említett tisztségviselőket a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell önálló telephelyen foglalkoztatottnak tekinteni. Kell-e a jogszabályt úgy értelmezni, hogy csak akkor minősül önállónak a munkáltató telephelye, ha működik üzemi tanács, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogokkal rendelkezik? A gyakorlatunk szerint – és eddig a munkáltató sem kifogásolta – azokban az áruházakban, üzletekben, ahol a vezető rendelkezik például a munkarend meghatározásának jogával [264. § (2) bek. j), n) pontjai] vagy egyébbel, szakszervezeti tisztségviselő működik, részére biztosított a munkajogi védelem. A munkáltató egyébként nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.
Részlet a válaszából: […] ...védett tisztségviselő, illetve üzemi tanács lesz (lehet) a munkáltatónál. Ezt a megegyezést célszerű egy esetleg jövőben megkötendő kollektív szerződésben is rögzíteni. Megjegyezzük, hogy kollektív szerződés a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkahelyi távollét hóakadály miatt

Kérdés: Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy az intenzív havazás és a jelentős mennyiségű csapadék járhatatlanná tette a telephelyünk felé vezető utakat, és a fennakadások miatt alig pár munkavállalónk tudott munkára jelentkezni. Az otthon maradt, illetve a jelentős késéssel beérkező dolgozók bérezésére milyen szabályok irányadóak?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló javára történő eltérést, akár a munkáltató egyedi döntése, akára felek egyéni, vagy a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződésesmegállapodása alapján. Például lehetőség van arra, hogy a munkáltató hozzájáruljona munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.