Rendkívüli munkaidő éves mértéke

Kérdés: Lehet-e az éves túlórakeretet (250 óra) külön közös megállapodással felemelni 300-400 vagy évi 500 órára az Mt. 135. §-ának (1) bekezdésére tekintettel? Kollektív szerződés nincs nálunk.
Részlet a válaszából: […] ...el. Ezt arányosítani kell év közben kezdődő, határozott időre létesített, vagy részmunkaidős munkaviszony esetén (Mt. 109. §). Kollektív szerződésben ennél magasabb, de legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő köthető ki [Mt. 135. § (3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...legalább háromnapos határidővel közölni a munkaidő-beosztást. Ezt viszont felesleges külön kimondani a törvényben, hiszen például kollektív szerződésben a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidő egyébként is eltérést engedő, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Munkaidő-maximumok

Kérdés: Az érintett munkavállalónk heti munka­ideje 40 óra. Ezenfelül hétköznap és hétvégén is elő­fordul, hogy túlórát rendelünk el neki. Azt, hogy az Mt. 99. §-a szerint a heti munkaidő a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát nem haladhatja meg, a túlórák figyelembevételével kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli munka­időként kell dolgoznia a munkavállalónak. E szabályoktól sem egyéni megállapodással (munkaszerződéssel), sem kollektív szerződéssel nem lehet a munkavállaló hátrányára eltérni [Mt. 43. § (1) bek., 135. § (2) bek. d) pont], kivéve ott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén sem. Továbbá lehetőség van arra is, hogy kollektív szerződés a pótlékokra vonatkozó törvényi rendelkezésektől akár a munkavállaló hátrányára is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Rendkívüli munkaidőért járó ellentételezés

Kérdés: Olvassuk kollégáimmal az új Mt. 143. § (1) bekezdését. Ha jól értelmezzük, amennyiben kollektív szerződés és a munkaszerződés sem rendelkezik a pótlékról vagy a szabadidőről, akkor a túlórára elegendő a munkavállaló alapbérének kifizetése. Jól olvassuk a törvényt?
Részlet a válaszából: […] ...A törvényszöveg nyelvtani értelmezésealapján valóban arra az értelmezésre juthatunk, hogy munkaviszonyra vonatkozószabály – így kollektív szerződés – vagy a felek megállapodásának hiányában sembérpótlék, sem szabadidő nem jár a rendkívüli munkaidő három,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően a 22 és 06 óraközötti munkaidőben) történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 30% [Mt.146. § (2)-(3) bek.]. Kollektív szerződésben, illetőleg a feleknek természetesenlehetősége van a munkavállalóra nézve ezeknél magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.