18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Készenlét díjazása – a kollektív szerződés szabályozásának korlátja
Kérdés: A munkáltatónknál heti 80+48 = 128 óra a készenlét, kivéve, ha kétszer kell teljesíteni. A készenlétet nem fizetik ki kb. 4 éve (előtte kifizették). A rendkívüli munkavégzést viszont kifizetik. Ezt a kollektív szerződésben próbálták megfogalmazni úgy, hogy a havibér tartalmazza a készenlét díjazását is, ami szerintem törvénytelen, mivel a kollektív szerződés nem tartalmazhat rosszabb kondíciókat, mint az Mt. Esetleg rosszul tudom?
2. cikk / 18 Készenlét elrendelése – díjazás nélkül
Kérdés: 5+2-es munkarendben dolgozom, szellemi tevékenységet végzek egy ipari vállalatnál. Havi egyhetes gyakorisággal írnak elő készenlétet, de nem fizetik ki. Kihez lehet fordulni?
3. cikk / 18 Munkaközi szünet díjazása és engedély nélküli tevékenység
Kérdés: A munkavállalónak nem fizetik a kötelezően kiadandó szünetek idejét (napi másfél óra hűtőházi rakodás), és a munkáltató olyan tevékenységet végez, amire valószínű nincs is "jogosítványa". Kihez lehet fordulni jogorvoslatért vagy tanácsért, illetve amennyiben a megbízó cég nem végezheti azt a tevékenységet (hűtőházi raktározás), aminek része a kötelezően kiadandó szünet is, szintén kérdés, hova lehet fordulni panasszal/kéréssel?
4. cikk / 18 Osztott munkaidő – kollektív szerződés alapján a közlekedési ágazatban
Kérdés: Az Mt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján a kollektív szerződés a közlekedési ágazatok szinte valamennyi munkaköreiben lehetővé teszi azt, hogy az érintett munkavállaló megkérdezése és beleegyezése nélkül állapítson meg osztott munkaidőt. De vajon az ilyen módon bevezetett osztott munkaidőnek kötelező (alapelvi) előfeltétele-e az, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen arra, hogy haza tudjon menni a "kieső" időben, vagyis a tartózkodási helyet ne a munkáltató határozza meg? Mi van akkor, ha a munkavállaló a munkahelyétől távol lakik, és emiatt a munkahelyét nem tudja elhagyni, és ott helyben kénytelen eltölteni a köztes időt? Például a munkavállaló minden harmadik nap reggel 7 és másnap 7 között végez munkát, 22 és 4 óra közé esik az osztott munkaidő munkamentes része. Ebben az esetben a "kieső idő" munkaidőnek minősül, vagy talán ügyeletnek? Ha ez esetleg mégis jogszerűen minősülne ügyeletnek, akkor az évi 250 (300) órás korlát "megkerülése" végett "átnevezhető-e" a kollektív szerződésben ez a konstrukció készenlétnek, ha a munkavállaló tényleg nem tud hazamenni? Ha igen, akkor miért?
5. cikk / 18 Munkaszüneti napra járó díjazás mértéke készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, megszakítás nélküli munkarendű portások munkaszüneti napi bérének és pótlékainak számfejtése hogyan helyes 2017. október 23-ára, ha az adott munkavállaló a munkaszerződése szerint 6 órás, de azon a napon 18 órát dolgozott? A kollektív szerződés szerint munkaidőkeretet alkalmaznak, a portásoké éves. Jár neki a ledolgozott órára járó bér és a távolléti díj 6 órára, illetve a 100% rendkívüli munkavégzésért járó pótlék?
6. cikk / 18 Ügyelet teljesítésének megtagadhatósága
Kérdés: Munkáltatóm a havi 36 órás túlórakereten fölül dolgoztat engem. Persze a munkalapon ezt nem könyvelik, csak a munkaidő-kiírásban. Erre jön még rá az ügyeletem, emiatt sok esetben még plusz 20-30 órát dolgozom. Közöltem a munkáltatómmal, hogy lemondom az ügyeletet, mert a havi 40-80 óra túlórát nem bírom. Erre ők kötelezőnek mondták az ügyelést, és elbocsátással fenyegetnek. Pedig már négy éve kivettek a karbantartók létszámából, azóta a termeléshez tartozom mint üzemi műszerész. De az ügyeletet továbbra is vinnem kell, éppúgy, mint a karbantartóknak. Mit tehetek, hogy megszabaduljak az ügyeléstől, de ne rúgjanak ki?
7. cikk / 18 Munkaidő és szünetek képernyő előtt
Kérdés: Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégünk help desk csoportjában a kollégák számítógépen keresztül nyújtanak távoli segítséget ügyfeleinknek. A napi nyolcórás munkaidő mellett elegendő nekik egyszer 20 perc munkaközi szünetet biztosítani, vagy a képernyős munkára tekintettel további szünetek is szükségesek? Minden munkanapjuk végén a gépükről indított műveletekről online jelentés készül. Ezt a munkavállaló csak elindítja, a rendszer magától generálja, de a végén el kell fogadnia, hogy valóban ezeket a munkákat végezte el aznap. Ez a jelentés egyébként egy bizonyos bónusz elszámolási alapja is. Beleszámít-e a munkaidejükbe ez a napi kb. 3-5 perc, amíg a jelentés elkészülését várják a gép előtt?
8. cikk / 18 Szünetrend kialakítása képernyő előtt
Kérdés: Az adatrögzítő kollégák szünetrendjével kapcsolatban kérdezem. A kollégák egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 6-10 órát dolgoznak. A munka mennyiségétől függően jelenleg 60-90 percenként mennek ki 10 perces szünetekre, és van a munkaidő felénél egy 20 perces ebédszünet. Azaz valójában egy 8 órában dolgozó munkatárs kb. 6,5 órát dolgozik ténylegesen. Megfelelő ez a gyakorlat, ha egyébként egy ilyen napra 8 óra munkaidőt számolunk el nekik?
9. cikk / 18 Bérpótlék-kifizetési szabályok munkaidőkeret alkalmazásakor
Kérdés: Egy vendéglátó-ipari egységben pultos munkakörben dolgozó munkavállaló 3 havi munkaidőkeretben van alkalmazva. Jár-e neki 30%-os műszakpótlék, ha egyik héten 6-14-ig dolgozik, és másik héten 14-től 22-ig? A délutáni munkavégzés elhúzódhat 22 óra után is, de előbb is befejeződhet a vendégek létszáma miatt. A vasárnapi munkavégzésre jár-e vasárnapi pótlék? A munkaszüneti napra jár-e munkaszüneti napi pótlék? Helyes, ha a munkaidőkereten felüli órák túlórában vannak elszámolva negyedévente, vagy ha egyik hónapban több szabadnapot kap ezért?
10. cikk / 18 Rendkívüli munkaidőért járó pótlék figyelembevétele a távolléti díjban
Kérdés: Mely esetekben kell az új Mt. szerinti távolléti díj számításánál a túlórapótlékot figyelembe venni?