Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör

Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük, amennyiben az Ön munkaviszonyára kollektív szerződés hatálya is kiterjed, elképzelhető, hogy az további olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a megválaszolandó kérdések tekintetében irányadók, és amelyeket értelemszerűen nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Munkakörbe nem tartozó feladatok ellenértéke

Kérdés: 2009-ben a kollégámnak megszűnt a munkaviszonya. Ezután az ő munkáját is, akaratomon kívül, nekem kellett elvégezni. Több hónapon keresztül egy fillért sem kaptam érte, de felelősségre vonást a munkáért igen. Hónapok elteltével kreáltak egy megbízást, amit a mai napig nem vontak vissza. A munkát már nem én végzem, aki pedig most a felelőse, többszörös bért kapott, illetve kap. Kérdésem: a ki nem fizetett munkám bérét kérhetem-e?
Részlet a válaszából: […] ...más munkakörbe tartozófeladatokat lát el (átirányítás). Ennek időtartama naptári évenként 44 munkanaplehet (ennél akkor több, ha ezt kollektív szerződés vagy a felek megállapodásalehetővé teszi). Ezen időtartamon felül már a munkaszerződésben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Munkaidő és munkabér átmeneti és egyidejű csökkentése

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók teljes munkaidőben, váltott műszakban dolgoznak, hetente körülbelül nyolc normál munkaóra díjával számolt műszakpótlékot kapnak. Egyoldalúan elrendelhetjük-e, hogy a munkavállalók ideiglenesen csak heti 32 órát dolgozzanak úgy, hogy ezért megkapják a heti 40 óráért járó bérüket, de – figyelemmel arra, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő és az ahhoz járó műszakpótlék eléri a heti 40 órára járó díjazást – műszakpótlékot nem fizetünk részükre? Vagy ebben az esetben is ki kell fizetnünk részükre a heti 40 óráért járó díjazást, valamint a ledolgozott órákhoz kapcsolódó pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...szerint még átmenetinek minősülhet.A kiesett munkaidőre személyi alapbér jár, delmunkaviszonyra vonatkozó szabályban – így például kollektív szerződésben -ettől eltérően is meg lehet állapodni. Az Mt. lehetőséget biztosít arra, hogykollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Túlóraátalány – számítási szabályok

Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 147. § (5) bekezdése szerint a rendkívüli munkavégzésellenértékeként – a rendes munkabéren felül – átalány is megállapítható. Mindezegyaránt irányadó nem csupán a díjazással (bérpótlékkal), hanem a szabadidővel(pihenőidővel) biztosított ellenértékre is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Osztott munkaidő-beosztás – a munkaidő kérdéses megszakítása

Kérdés: Eladói munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink munkaideje az üzlet nyitva tartásához igazodik: hétköznap délelőtt 9-től délután 1 óráig, valamint délután 4-től este 8 óráig dolgoznak. Ennek megfelelően osztott munkaidő szerepel a munkavállalók munkaszerződésében, azonban a két időszak között – a félórás ebédszünetet kivéve – nem mehetnek ki az üzletből, mert a háromórás szünetben is kezelniük kell a telefonokat, illetve ha áru érkezik, nekik kell átvenniük. Ezek a feladatok azonban általában csupán 10 perc munkavégzést jelentenek a három órából. Kérdésünk: minősíthető-e a munkavégzést megszakító idő szabadidőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 120. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogykollektív szerződés vagy a felek megállapodása osztott napi munkaidő-beosztástis előírhat. Ennek alapján a munkavállaló a munkaidő-beosztása szerinti napimunkavégzési időt két vagy több részletben úgy teljesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.