Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Társaságunk kollektív szerződésében rugalmas munkarend szerepel, így az tartalmazza a törzsidőt és a peremidőt. A kollektív szerződés azt is tartalmazza, hogy a rendes munkaidőt hétfőtől péntekig lehet beosztani azzal, hogy hétfőtől csütörtökig 8,5 órát kell mindennap dolgozni, míg pénteken csak 6 órát, így tehát egy héten összesen 40 óra a teljesítendő munkaidő.
1. Helyes-e az a megállapítás, ahhoz, hogy – jogszerűen – egyenlőtlen beosztást tegyünk lehetővé, a kollektív szerződésben feltüntetett rugalmas munkarend önmagában nem elegendő, hanem szükséges még munkaidőkeret elrendelése is? (A munkaidőkeret alkalmazására csak azért kerülne sor, hogy az egyenlőtlen beosztást jogszerűen lehetővé tegyük.)
2. Ha a kollektív szerződésben foglalt rugalmas-egyenlőtlen munkarendet akarjuk alkalmazni, hogyan lehet összekombinálni a rugalmas beosztást és a munkaidőkeretet? Elegendő az, ha például négyheti munkaidőkeretet rendelünk el, és a beosztási szabályok kapcsán csak utalunk a kollektív szerződésben foglalt törzsidőkre és peremidőkre?
3. Elvonatkoztatva a fenti tényállástól, be lehet-e vonni a munkavállalókat a munkaidő-beosztásba oly módon, hogy azt mondjuk, egy hétre levetítve úgy kötelesek beosztani a peremidejüket, hogy azok a törzsidőkkel együtt hetente adják ki a 40 órát?
4. Van-e bármi akadálya annak, hogy a rugalmas-egyenlőtlen munkarend mellett azt is előírjuk, hogy az általános munkarendet (hétfő–péntek) is alkalmazzuk? (Erre elsősorban azért lehetne szükség, hogy ha hetente 40 órát írunk elő, és például egy munkaszüneti nap pont hétköznapra esne, akkor azon a napon ne kelljen dolgozni, és e héten az adott napnak megfelelő munkaidővel kevesebbet kelljen dolgozni.)

Részlet a válaszából: […] ...köteles betartani a munkaidő beosztására és nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket is.A kérdéses esetben a rugalmas munkarendet kollektív szerződés írja elő, a törzsidő és a peremidő meghatározásával és azzal, hogy az egyes munkanapokon összesen hány órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Teljesítendő munkaidő meghatározása megállapodás alapján

Kérdés: Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése ír a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékéről. A régi Mt. ilyen rendelkezést nem tartalmazott. Afelek a megállapodásukban vagy kollektív szerződésben rendelkezhetnek-e havi 172, 173 vagy akár 174 óra munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőről?
Részlet a válaszából: […] ...nap figyelmen kívül marad. A törvény szerint ettől a számítási szabálytól a felek megállapodása csak a munkavállaló javára, a kollektív szerződés akár a munkavállaló javára, de akár a hátrányára is eltérhet [Mt. 135. §, 43. § (1) bek., 277. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...elvére [Mt. 6. § (3) bek.], sem a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére (Mt. 7. §) hivatkozni.A jogszabály, illetőleg kollektív szerződés alapján járó munkabér mértékére és a kifizetés szabályszerűségének ellenőrzésére a munkaügyi hatóságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkaidő nyilvántartása és beléptetőrendszer

Kérdés: A cégnél, ahol sofőrként dolgozom, beléptetőrendszer lett telepítve. Adott esetben nekem hajnali 4 órától 12 óráig tart a munkaidőm. 4 óra előtt érkezem a munkahelyemre, de hiába rögzíti ezt a beléptetőrendszer, csak 4-től kezdik számolni a munkaidőt. Pedig 4-re már túl vagyok az autó megpakolásán és akkor indulok el. 12 óra után érkezem vissza, de hiába ekkor rögzíti a rendszer a belépésemet, csak 12-ig számolják el a munkaidőmet. Sőt levonnak belőle 20 perc munkaközi szünetet, amit pedig napközben nem is veszek igénybe. A hónap végére ezért, hiába rögzít a rendszer naponta 8 óránál több időt, mégis akár 1 nap szabadságot is levonnak órahiány miatt. Tanácsukat kérném, hogy jogos-e ez az egész.
Részlet a válaszából: […] ...és befejező tevékenység ideje (pl. az autó felvétele, a bepakolási idő). Kivéve a készenléti jellegű munkakör, illetve, ha ezt kollektív szerződés, a felek megállapodása előírja, vagy a munkáltató engedélyezi, a munkaidőbe nem számít bele a munkaközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkaidő mértéke miatti rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót, akkor a négyhetes munkaidőkeretben 4x40 óra osztható be rendes munkaidőként.A munkaidőkeret hossza 4 hónap, kivételesen kollektív szerződés alapján akár 12 hónap is lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják (Mt. 94. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Rendkívüli munkaidő a felsőoktatásban

Kérdés: Felsőoktatásban alkalmazott oktató kollégák túlóráját, túlmunkáját mi módon lehet elszámolni? Az Nftv. az oktatói munkakörökhöz előírja a kötelező óraterhelést, illetve azt, hogy attól eltérni két félév átlagában -25%-ban és +40%-ban lehet. A munkaidőátlag számításánál adódik a munkaidőkeret intézménye, de az Mt. maximálisan csak 4 hónapi keretet engedélyez. Többletfeladat díjazása csak olyan feladat meghatározásánál lehetséges, amit nem tartalmaz az oktató munkaköri leírása, ezért ez sem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás feltételeként meghatározott, négyhavi munkaidőkeret akár 52 hét hosszúságúra is emelhető, ha van erről rendelkező kollektív szerződés a munkáltatónál [Mt. 94. § (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Munkaidő-beosztás – a szabadság és a betegszabadság tekintetében

Kérdés: Mit lehet a munkaidő-beosztás alatt érteni? Ha két műszakos munkarend van (délelőtt és délután), ami hetente változik egy munkavállalót illetően (egyik héten délelőttös, azt követő héten délutános), akkor az már beosztásnak tekintendő? A munkahét 40 órás, 5 munkanap, 2 szabadnap (szombat, vasárnap), igazodva a naptári hétköznapokhoz. A fizetett szabadságra és betegszabadságra járó díjazás számításának szempontjából kérdéses.
Részlet a válaszából: […] ...A törvény szerint a munkaidő-beosztást a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.], de ezt rögzítheti a munkaszerződés vagy kollektív szerződés is. Ha a munkáltató a munkaidő-beosztásának jogát – heti átlagban legalább a napi munkaidő fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Heti munkaidő – 44 óra?

Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt.117/B. § (2) bekezdés]. Ehhez a felek különmegállapodása kell, vagy rövidebbteljes munkaidőt munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) iselőírhat. (A részmunkaidő és a rövidebb teljes munkaidő között az a különbség,hogy az előbbi esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kötelezően a munkahelyen töltendő idő értelmezése

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 117/B. § (5) bekezdése szerint egészségi ártalom vagyveszély kizárása érdekében jogszabály, illetve kollektív szerződésmeghatározhatja a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható leghosszabbidőtartamot. Ezen túlmenően egyéb korlátozás is előírható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Munkaidőmérték – változó is kiköthető?

Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...rövidebb munkaidőben foglalkoztatja, a munkavállalót a kiesettmunkaidőre – munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. kollektív szerződés) eltérőrendelkezése hiányában – személyi alapbére illeti meg [Mt. 150. § (2)bekezdés]. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
2