Munkaviszony-megszűnés munkaszerződés-módosítási ajánlat elutasítása miatt

Kérdés: Egy állami közműcégnél dolgozom 2010. október 18-tól. A közeljövőben megszűnik a munkaköröm, azonos szervezeten belül más munkakörbe helyeznek, amelynek HAY-szintje eggyel alacsonyabb, mint a jelenlegi, ezért a fizetés sávom csökken. A tényleges fizetésem nem csökken, mert most magasabb, mint az eggyel alatta lévő (leendő) sávban. Ezt úgy értelmezem, hogy visszaminősítésre kerülök, ami visszalépés számomra. Ha nem fogadom el a felajánlott munkakört, az indokolható-e ezzel, illetve számíthatok-e végkielégítésre a várható munkaviszony-megszűnéssel?
Részlet a válaszából: […] ...ha Önnek esetleg az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt legfeljebb 5 éve van hátra. Ha a munkáltatójánál van kollektív szerződés, az e szabálytól akár a munkavállalóra kedvező, akár kedvezőtlen irányba eltérhet az Mt. 277. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Füstmentes munkahely – és a "füstbe ment cigiszünet"

Kérdés: 2015. február elsejével módosították cégünknél a munkaügyi szabályzatot, amelyben kitiltották a cég területéről a dohányzást. Ez igen kellemetlenül érinti a dohányzó kollégákat (kb. 30%-a az összlétszámnak). Milyen körülményekre lehetne hivatkozni, hogy a munkáltató mégis megengedje a munkahelyi dohányzást? Kell-e valamilyen kompenzációt adni amiatt, hogy mostantól a "cigiszünetet" is le kell dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...[Dohánytv. 2. § (2) és (4) bek.]. Más esetben a munkáltató egyoldalúan nem tilthatja ki a dohányzást a munkahelyről.Ugyanakkor, a kollektív szerződés alapján, ennek hiányában a munkavállalók egyetértésével nemdohányzó munkahellyé lehet minősíteni a munkahelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Meleg üzemi minősítés

Kérdés: Vállalatunknál új, modernebb hőkezelő üzem épült, amelyben sokkal komfortosabb a munkavégzés. Ugyanakkor a vállalat vezetése erre hivatkozva meg akarja szüntetni azokat a kedvezményeket, amelyek a meleg üzemi környezetben dolgozóknak eddig jártak. Milyen kritériumai vannak a meleg üzemmé nyilvánításnak? Milyen feltételekkel vonhatja meg a munkáltató az eddig biztosított meleg üzemi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...nem ír elő a meleg üzemi munkavégzésre. A kérdés ezért az, hogy a munkáltatónál eddig milyen formában szabályozták ezt a juttatást: a kollektív szerződésben, a munkaszerződésekben, esetleg a munkáltató szabályzatában. Az első esetben természetesen csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Munkaidőkeret elrendelése több műszakos tevékenység esetén

Kérdés: Munkavállalóinkat egy bizonyos szezonalitás keretein belül foglalkoztatjuk. Vannak olyan időszakok, amikor folyamatosan, három műszakban tevékenykedünk, a hét minden napján; ugyanakkor vannak olyan periódusok is, amikor akár egy hónapon keresztül is elegendő egy műszak munkavégzése. A munkavállalókat a három műszakos felfutási időszak elején munkaidőkeretben kezdtük el foglalkoztatni, amely közölt mértéke 6 hónap. Mi a helyzet viszont akkor, ha most csak egy műszak részére tudunk munkát adni, és így nincs meg a heti 80 órás működésünk? Ha most kellene elrendelni a munkaidőkeretet, akkor legfeljebb 4 havit tudnánk alkalmazni. Mit kell tennünk a folyamatban lévő 6 havi kerettel? Le kell zárnunk, és új keretet kell elrendelnünk? Mi történik, ha pl. 2 hét múlva megint vissza kell állnunk a három műszakos működésre?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell tehát meghatározni azt, hogy tevékenysége több műszakos-e.A törvény kisegítő szabályt tartalmaz arra nézve, ha a kollektív szerződés alapján – például egyéves – munkaidőkeret kerül elrendelésre. Ebben az esetben a kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Sztrájk jogellenessége – kiköthető-e?

Kérdés: A kollektív szerződésünk meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a szakszervezettel egyetértésben jogellenes sztrájkként fogadtunk el; ezek között szerepel a még elégséges szolgáltatás mértékében történő megállapodás kötelezettsége is. A szakszervezetek viszont sztrájkot jelentettek be úgy, hogy az előzetes egyeztetés során az elégséges szolgáltatás tárgyában nem született megállapodás. Ilyenkor hivatkozhatunk a jogellenes sztrájk tényére, és felmondhatunk a sztrájkban részt vevőknek?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződés a megkötő felek közöttikapcsolatrendszert is szabályozhatja [Mt. 30. § b) pont]. A kollektív szerződésígy szabályozhatja a munkáltató és a szakszervezet sztrájkkal kapcsolatoseljárását, de erre is irányadó, hogy a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül – évszakhoz, azév valamely adott időszakához vagy időpontjához kötődik. Az Mt. 117. § (2)bekezdése szerint kollektív szerződés ettől eltérően is definiálhatja azidénymunka fogalmát, de az eltérő szabályozást megengedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

24/72 órás munkaidő-beosztás feltételei

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat az intézményünknél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott fűtők munkaidő-beosztására vonatkozóan! A fűtők a kollektív szerződésünk szerint 24 órás szolgálatban és 72 órás pihenőidőben dolgoznak. Kérdésünk: Az Mt. 117/B. § (3) bekezdésére hivatkozva dolgozhatnak-e 24/72 órás munkaidő-beosztásban, ha a munkakörük nem készenléti jellegű, és a kinevezésük szerint a törvényes munkaidejük napi 8 óra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 119. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkavállaló beosztás szerinti– napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörbena huszonnégy órát,– heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegűmunkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg.A beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése

Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
Részlet a válaszából: […] ...osztott napi munkaidőalkalmazásáról és elrendeléséről a munkáltató egyoldalúan nem jogosult dönteni,hiszen osztott napi munkaidőt csak kollektív szerződés, illetve a felekmegállapodása írhat elő. Kérdése szerint alkalmazottaik a napi munkavégzésiidőt két részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkaszüneti nap miatti munkaidő-beosztás-változás – értékelhetetlen szombati munkanapok?

Kérdés: Rendkívül problémásnak ítélem meg, hogy a munkaszüneti napok átcsoportosítása révén négy-öt napos munkaszünetek olvadnak egymásba, és évente több munkanap szombatra esik. A munkáltatóknak ez jelentős többletteher, mivel gyakorlatilag értékelhetetlenek a szombatra áthelyezett munkanapok.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáját az elvárható szakértelemmel ésgondossággal végezni stb.A munkarend meghatározására, és így a munkaidő beosztására -kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munkáltató jogosult [Mt. 118. §(1) bekezdés]. Ezt a felhatalmazást a rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.