Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató úgy is dönthet, hogy egyébként nem él ezzel a lehetőséggel. Ebben az esetben – feltéve, hogy a munkavállalóval szemben kollektív szerződés vagy munkaszerződés lehetőséget biztosít arra, hogy hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazzon [Mt. 56. §]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesíthető kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Ezt a felső határt kollektív szerződés nyolchavira emelheti. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni [Mt. 179...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Új Mt. – nem kell új munkaszerződés

Kérdés: 2012. július 1-jétől kell-e mindenkinek új munkaszerződést írni? Tényleg elévülnek a korábban kötött munkaszerződések? Cégünk HR-csapata mindenkivel új munkaszerződést akar készíteni az új Mt. alapján.
Részlet a válaszából: […] ...indokolhatja a munkaszerződésmódosítását, ha a felek az új Mt. által biztosított új lehetőségekkel kívánnakélni. Így például – kollektív szerződés hiányában – meghatározzák amunkavállaló kötelezettségszegése esetén kiszabható joghátrányokat(szankciókat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Munkavállalói kárfelelősség – emelkedő tételek

Kérdés: A törvényben olvastam, hogy kollektív szerződésben a gondatlan károkozás esetére a munkavállaló kártérítési felelősségének mértékét nyolchavi távolléti díj összegére is fel lehet emelni. Ez azt jelenti, hogy minden károkozás esetén a munkavállaló akár nyolchavi távolléti díj erejéig is felelhet?
Részlet a válaszából: […] ...gondatlan, akkor a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállalónégyhavi távolléti díjának összegét, de ezt a mértéket kollektív szerződésnyolchavi távolléti díjnak megfelelő mértékig felemelheti [új Mt. 191. § (2)bek.].Nemigaz tehát az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Hátrányos jogkövetkezmény vagy munkáltatói kárigény

Kérdés: Egyik üzemünkben állandó gondot jelent, hogy a férfiöltözőben a szekrényeket összefirkálják a munkavállalók. A feliratokat viszonylag könnyű eltávolítani, de úgy tűnik, amíg valamilyen hatásos szankciót nem alkalmazunk, nem marad abba a firkálás. Van kollektív szerződésünk, amely szabályozza a fegyelmi eljárást is. Arra gondoltunk, hogy mivel nem tudjuk pontosan megadni, kik az elkövetők, firkálás észlelése esetén az adott műszakban dolgozó összes férfi kollégára 50%-os havi mozgóbér-csökkentést szabunk ki. Ezt a büntetést – maximum egy hónapra – megengedi a kollektív szerződés. Lehetséges ez a Munka Törvénykönyve alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. az ún. egyéb hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásátcsak egyéni felelősség alapján teszi lehetővé. A kollektív szerződésbe foglalteljárási szabályok mellett a munkáltató kötelezettsége bizonyítani, hogy azeljárás alá vont munkavállaló valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kártérítés próbaidő miatti munkaviszony-megszüntetés miatt?

Kérdés: Próbaidőre alkalmazott munkavállaló a szerződés megszüntetése esetére kötelezhető-e kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] ...írnak elő munkavállalói kártérítési kötelezettséget. A munkáltató akárt bíróság előtt érvényesítheti, illetve kollektív szerződés rendelkezéseesetén a munkavállalót közvetlenül is kártérítésre kötelezheti (Mt. 173. §).Egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.