8 talált cikk a jogszerző idő , munkaviszony , munkavállaló , munkaszerződés , kollektív szerződés kifejezésre

Kérdés:

Egy munkavállalónk korábban egy másik, szintén állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál dolgozott, de "átkértük"; így ott március 31-ével közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát, és áprilisban már nálunk kezdett dolgozni. Ezt viszont csak azzal a feltétellel volt hajlandó megtenni, ha a munkaszerződésébe beleírjuk, hogy elismerjük az előző munkaviszonyában eltöltött időt a végkielégítés és a felmondási idő szempontjából, ha itt megszűnne a munkaviszonya. Egyébként ezt jogszerűen megtehettük?

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?

Kérdés: Közalkalmazottunk és köztünk vita van abban a tekintetben, hogy beszámítandó-e a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezeténél 2010. június 1.-2015. július 12. között szerzett ideje? Az intézménynél korábban dolgozó humánpolitikai munkatárs ugyanis beszámolta ezt az időtartamot a kinevezés elkészítésekor. Keletkeztet-e ez jogot a közalkalmazott oldalán? Arra is hivatkozik dolgozónk, hogy bérezését a Vöröskereszt a Kjt. szerint állapította meg. Van-e lehetősége a munkáltatónak a jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításánál eltérni a dolgozó javára, vagy ezek kógens rendelkezések?

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?

Kérdés: Kollektív szerződésünk tartalmazza az ún. munkáltatói hűségjutalmat. Ennek az a lényege, hogy a munkáltatónál eltöltött 10, 15 és 20 év után a munkavállaló egyszeri jutalomban részesül, amelynek összege az éves átlagkeresete bizonyos százalékában van megállapítva. Cégünk 2003-ban átfogó átszervezésen esett át, amely során a korábban külön jogi személyként működő leányvállalataink és egyéb érdekeltségeink beolvadtak az anyacégbe. A kollektív szerződést ugyanebben az évben módosítottuk, amely szerint a leányvállalatoknál töltött idő nem számít bele a hűségjutalomnál figyelembe vehető időbe. Jogszerűen járunk-e el, ha a 2003 előtt az anyacégen kívüli társaságoknál dolgozó kollégák esetében a hűségjutalom idejét 2003-tól számítjuk?

Kérdés: Az utóbbi időben számos probléma merült fel a végkielégítések kifizetésével kapcsolatban. Cégünk több munkaszerződésben alkalmaz olyan megoldást, miszerint a munkavállaló a munkáltatói rendes felmondás esetére a törvényi mértéktől magasabb összegű végkielégítést kap. Önök szerint ez jogszerűnek tekinthető?

Kérdés: Július 30-án megszűnik a munkaviszonyom. 2 évig határozott idejű szerződéssel dolgoztam, 5 évig határozatlannal. A végkielégítés megállapításánál figyelembe veszik az első két évet is, vagy csak az 5 év határozatlan időt?