Felmondás a szakképzésben – végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...díjnak megfelelő összeg illeti meg végkielégítésként a munkáltatói felmondás esetén. Természetesen, ha létezik eltérő egyéni vagy kollektív szerződéses megállapodás, vagy Ön 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt van, vagy az 1991 óta jogviszonyban töltött időt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkavállalói felmondás gyermekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Munkavállalónknak 2015. szeptember 17-én született meg a gyermeke, jelenleg gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási díjra jogosult. 2017. február 1-jei dátummal benyújtotta a felmondását. Hogyan járunk el helyesen a kiléptetését illetően? Kiléptethetjük-e a fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, ha ő írásban benyújtotta a felmondását?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor az bizonyos, hogy a munkaviszony mindkét esetben a munkavállalóra irányadó felmondási idő, azaz – hacsak a munkaszerződés vagy kollektív szerződés eltérően nem rendelkezett – a 30 napos felmondási idő elteltével meg fog szűnni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál

Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó általános szabálya alapján ettől a munkavállaló javára kedvezően eltérő, a felek közötti megállapodás, illetve kollektív szerződésben foglalt rendelkezés természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Felmondási idő és végkielégítésre való jogosultság időtartamának meghatározása

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?
Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződésben eltérően hosszabb felmondási időben nem állapodtak meg [Mt. 69. § (3) bek.], vagy amennyiben a munkavállaló kollektív szerződés hatálya alatt áll, és a kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik – a munkaviszonyban töltött idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az időbeli korlátot azonban kollektív szerződés eltérően, a munkavállalóra hátrányosabban – az új Mt.-nél hosszabb időtartamban – is meghatározhatja (új Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Szabadságkiadás – csak a munkáltató által meghatározott hónapokban?

Kérdés: Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...érdekből,illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén azesedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezésealapján június 30-ig, vagy– a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Fizetés nélküli szabadág – a munkavállaló kérésére

Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 130. § (2) bekezdés d) pont]. Természetesenaz Mt. 13. § (3) bekezdése alapján az idézett megszorító rendelkezésektőlkollektív szerződés vagy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 2005-től lehetővé teszi, hogy a gyermek gondozásacéljából fizetés nélküli szabadságon lévő szülő – a gyermek egyéves kora után -ne csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban, hanem akár teljes munkaidősfoglalkoztatás keretében is vállalhasson munkát. Ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.