48 cikk rendezése:
1. cikk / 48 Művelődési intézmények – a közösségi színtér működtetése
Kérdés:
A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?
2. cikk / 48 Felmentési idő és kedvezményes jubileumi jutalom
Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
-1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
-1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
-1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
-1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
-1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
-1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
-1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
-1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
-1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
-1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
-1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
-1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
3. cikk / 48 Munkaidőkeret tartama és a veszélyhelyzet megszűnése
Kérdés: A vírusválság alatt egyik üzemünkben bevezettük a 24 havi munkaidőkeretet, az átmeneti rendeleti szabályok alapján. A veszélyhelyzet megszűnésével most ugyanebben az üzemben létszámbővítést hajtunk végre. A most felvett új kollégákat is alkalmazhatjuk olyan munkaidőkeretben, amely a többiek 24 havi keretének végével (2022. május 31.) fog lejárni?
4. cikk / 48 Munkaidőkeret elrendelése a veszélyhelyzettel összefüggésben
Kérdés: A veszélyhelyzet alatt nem rendeltünk el 24 hónapos munkaidőkeretet, de úgy tűnik, hogy most szükség lenne rá. Kollektív szerződésünk nincsen. Mit tudunk tenni? Megállapodhatunk a munkavállalókkal a hosszabb munkaidőkeretben?
5. cikk / 48 Többletmunkabér külföldi rendszámú gépjármű vezetéséért
Kérdés: Munkáltatóm Magyarországon bejelentett holland tulajdonú kft., ennek alkalmazottja vagyok. A cégcsoporton belül van holland és német vállalkozás is. A magyar kft. dolgozójaként felültethet-e a cégcsoporton belüli német társaság tulajdonában lévő, német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsira dolgozni a magyar munkáltatóm, a magyar kialkudott munkabérért, és ha igen, milyen feltételekkel? Ilyen esetben a magyarországi juttatásokon felül kellene-e valami pluszjuttatásban részesítenie a magyar munkáltatómnak? Ekkor nem érvényes, hogy magyar állampolgár nem vezethet külföldi forgalmi rendszámú gépkocsit?
6. cikk / 48 Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira
Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál félévente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
7. cikk / 48 Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama kollektív szerződés esetén
Kérdés: Az Mt. 53. és 57. §-a értelmében kollektív szerződés alapján az Mt. 53. §-ának (2) bekezdésében rögzített időtartamnál (negyvennégy beosztás szerinti munkanap vagy háromszázötvenkét óra) hosszabb ideig foglalkoztatható a munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben vagy munkáltatónál. A jogszerű munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás felső határát azonban nem rögzíti a törvény. Az eddigi bírói gyakorlat szerint (BH2006.300) a kollektív szerződésnek az átirányítás éves maximális időtartamát időkorlát nélküliként szabályozó rendelkezése semmis. Mi tehát jelenleg az a felső határ, amely még megfelel a jogintézmény rendeltetésének, valamint az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak? Álláspontunk szerint ugyanis egy féléves időtartamot, azaz hozzávetőlegesen 1464 órát meghaladó mértékű időtartam már olyan mértékű, amely felvethet aggályokat.
8. cikk / 48 Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásának díjazása
Kérdés: A munkahelyemen 12 órás váltott munkarendben dolgozom. Továbbá havi 3-4 alkalommal helyettesítenem kell, ekkor este 7-től akár reggel 8-ig vagy délig is dolgozom. Kértem helyettesítési díjat, mire a munkáltató azt válaszolta, hogy ha több a fizetésük azoknak, akiket helyettesítek, mint nekem, akkor talán kaphatok valamennyivel többet, de ha nem, akkor nem. (Munkakörükben külön pótlék is jár az általam helyettesített kollégáimnak.) Van-e jogom helyettesítési díjra?
9. cikk / 48 Vezetői munkakör megváltoztatása – ha letelt a gyermekgondozási szabadság
Kérdés: Ruházati bolthálózatot működtető munkáltatóként az általunk foglalkoztatott boltvezetők esetében többször előfordult, hogy gyermekük születése után hosszabb időre távol voltak a munkahelyüktől. Visszatérésükkor nem tudtuk őket tovább vezetőként foglalkoztatni, munkaszerződésük módosítása vált szükségessé. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, ha a visszatérő munkatárs vezetőként történő továbbfoglalkoztatására nincs mód, hogy egyoldalúan megváltoztassa a munkakört, illetve milyen egyéb módon oldható meg ez a helyzet?
10. cikk / 48 Állásidő elrendelése munkaszüneti napra
Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
