Munkaszüneti napra járó díjazás mértéke készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, megszakítás nélküli munkarendű portások munkaszüneti napi bérének és pótlékainak számfejtése hogyan helyes 2017. október 23-ára, ha az adott munkavállaló a munkaszerződése szerint 6 órás, de azon a napon 18 órát dolgozott? A kollektív szerződés szerint munkaidőkeretet alkalmaznak, a portásoké éves. Jár neki a ledolgozott órára járó bér és a távolléti díj 6 órára, illetve a 100% rendkívüli munkavégzésért járó pótlék?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkaszüneti napon teljesített 18 óra munkavégzésére természetesen jár az alapbére. Munkaszüneti napra rendes munkaidő megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló részére is beosztható [Mt. 102. § (2) bek.]. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Kollektív szerződés – ún. záró balansz szabályozása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: A cégünknél hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. Kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy havi szinten a záró balanszunk csak pozitív lehet. Valamint a 60 óra feletti balanszot a rendszerünk automatikusan levágja, elveszik. A munkaidőkeret végén (nem munkaviszony megszűnésnél) el kell-e számolni a balansszal? Ha igen, hogyan? Ezt is a kollektív szerződésnek kell szabályozni? Ha nincs szabályozva, az Mt. alapján mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azt is nyilván kell tartani, el kell számolni és ki kell fizetni.A bemutatott elszámolási szabályokat tartalmazó 156. §-tól a kollektív szerződés eltérhet (Mt. 165. §), így például előírható, hogy az elszámolásra csak később, a keret zárását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] ...felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145. § (2) bek. a) pont]. Kollektív szerződés ugyan elvileg eltérhet ettől a szabálytól [lásd Mt. 165. §, 277. § (2) bek.], mivel azonban a törvény kifejezetten úgy rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...miatt járó 50%-os bérpótlék helyett szabadidőben részesüljön, ehhez azonban minden esetben a felek közös megállapodása vagy kollektív szerződés rendelkezése szükséges. Vagyis a munkáltató nem dönthet egyoldalúan afelől, hogy a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Munkaszüneti napi utazás díjazása

Kérdés: A munkaszüneti napokon történő utazáskor (Magyarországról külföldre) megilleti-e a munkavállalót a 100%-os bérpótlék? Aki ugyanezen a napon dolgozik, az cégünknél megkapja ezt a pótlékot. Mi a teendő viszont az utazási idő elszámolásával?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége sincs a munkáltatónak. Az utazási idő tehát nem munkaidő, arra munkabér nem jár.Megjegyezzük, hogy a fentiektől kollektív szerződés vagy munkaszerződés eltérhet a munkavállaló javára (Mt. 135., 165. §). Ha az utazási idő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Rendkívüli munkaidőért járó ellentételezés

Kérdés: Olvassuk kollégáimmal az új Mt. 143. § (1) bekezdését. Ha jól értelmezzük, amennyiben kollektív szerződés és a munkaszerződés sem rendelkezik a pótlékról vagy a szabadidőről, akkor a túlórára elegendő a munkavállaló alapbérének kifizetése. Jól olvassuk a törvényt?
Részlet a válaszából: […] ...A törvényszöveg nyelvtani értelmezésealapján valóban arra az értelmezésre juthatunk, hogy munkaviszonyra vonatkozószabály – így kollektív szerződés – vagy a felek megállapodásának hiányában sembérpótlék, sem szabadidő nem jár a rendkívüli munkaidő három,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően a 22 és 06 óraközötti munkaidőben) történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 30% [Mt.146. § (2)-(3) bek.]. Kollektív szerződésben, illetőleg a feleknek természetesenlehetősége van a munkavállalóra nézve ezeknél magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...sem azidőbér, sem a teljesítménybér különböző formáiról nem rendelkezik, azok konkrétfajtáját mindig a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben kell meghatározni,illetve egyes esetekben a munkáltató akár egyoldalúan is meghatározhatja azt(pl. jutalom)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] ...meg.Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának megfelelő összegű díjazásjár. Ettől a mértéktől természetesen kollektív szerződés vagy a felekmegállapodása a munkavállaló javára eltérhet. Ha a munkavállalónak a készenlétalatt is munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt

Kérdés: Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
Részlet a válaszából: […] ...megjelenninem tudó munkavállalók kiesett munkaideje igazolt, nem fizetett távollétnekminősül. A kieső időre díjazás nem jár, azonban kollektív szerződés, vagy afelek megállapodása, illetve a munkáltató döntése alapján lehetőség vanegyfajta kompenzációra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.