Osztott munkaidő-beosztás

Kérdés: Takarító munkavállalónk osztott napi munkaidőben dolgozik, reggel 5-től 9 óráig, majd este 16 órától 20 óráig. Szabályos-e ez a munkaidő-beosztás, a napi pihenőidő szabályára tekintettel? Így ugyanis nem lesz egy adott napon 8 óra egybefüggő pihenőideje.
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy a munkáltató osztottnapi munkaidőt egyoldalúan nem írhat elő. Ehhez a munkavállalóval kötöttmegállapodás vagy kollektív szerződés rendelkezése szükséges [Mt. 120. § (2)bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Munkaközi szünet

Kérdés: A Munka Törvénykönyve 122. §-ának értelmezéséről érdeklődnék. Napi 8 óra munkavégzés esetén mennyivel nő meg a munkában töltött idő a munkaközi szünet miatt, 1 órával vagy 1 óra 20 perccel?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottmunkavállalók kivételével – a munkaközi szünet nem képezi a munkaidő részét,annak azonban nincs akadálya, hogy a kollektív szerződés vagy akár a felekmegállapodása ettől eltérően rendelkezzen. Ilyen eltérő rendelkezés aztjelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Felmondási idő – végigdolgozható-e munkavállalói kérésre a 98%-os adó elkerülése miatt?

Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség – a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot –, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét – vagy annak egy részét – a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a külön­adó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató, amennyiben a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással szünteti meg, köteles a munkavállalót afelmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni, és a felmentési időlegalább felét – azaz a felmondási idő egynegyedét – a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül – évszakhoz, azév valamely adott időszakához vagy időpontjához kötődik. Az Mt. 117. § (2)bekezdése szerint kollektív szerződés ettől eltérően is definiálhatja azidénymunka fogalmát, de az eltérő szabályozást megengedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkahelyi távollét hóakadály miatt

Kérdés: Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy az intenzív havazás és a jelentős mennyiségű csapadék járhatatlanná tette a telephelyünk felé vezető utakat, és a fennakadások miatt alig pár munkavállalónk tudott munkára jelentkezni. Az otthon maradt, illetve a jelentős késéssel beérkező dolgozók bérezésére milyen szabályok irányadóak?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló javára történő eltérést, akár a munkáltató egyedi döntése, akára felek egyéni, vagy a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződésesmegállapodása alapján. Például lehetőség van arra, hogy a munkáltató hozzájáruljona munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Fizetés nélküli szabadág – a munkavállaló kérésére

Kérdés: Munkavállalónk fél évre fizetés nélküli szabadságra menne. Az Mt. semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a munkáltató mikor engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot, hiszen csak annak kötelező eseteit határozza meg. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését arról, hogy milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a nem kötelezően kiadandó fizetés nélküli szabadságra!
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 130. § (2) bekezdés d) pont]. Természetesenaz Mt. 13. § (3) bekezdése alapján az idézett megszorító rendelkezésektőlkollektív szerződés vagy a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Pihenőnapok összevont kiadása

Kérdés: Üzletünkben a munkavállalók teljes munkaidőben (reggel 8-tól délután 17 óráig) dolgoznak, kollektív szerződésünk nincs, és tevékenységünk jellege miatt nem minősülünk rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónak. Mivel – a vasárnapi munkavégzések elrendelhetősége érdekében – szeretnénk kihasználni az Mt. 124. §-ban biztosított pihenőnap összevont kiadásáról szóló szabályokat, gyakorlati útmutatást kérünk az Mt. 124. § és a 124/A. § alkalmazására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] ...a másik két pihenőnapnak nem kell, hogy szombatraés péntekre essen, ezek kiadásának időpontját szabadon határozhatja meg amunkáltató. A kollektív szerződés mellett a felek is megállapodhatnak ahavonta összevontan kiadható pihenőnapokról, ekkor – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...elősegítése szempontjából fontos fogalmakattartalmazza. A kiegészítő fizetés fogalma a le nem dolgozott munkaidőrejogszabály vagy kollektív szerződés alapján járó díjazást jelenti. A munkabérpedig ezzel éppen ellenkezően, általában a ledolgozott időre jár....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...meg a száztíz munkanapot, azzal, hogy egyes típusonként legfeljebbévi negyvennégy munkanapnyi munkavégzést lehet elrendelni. Lényeges, hogykollektív szerződés mindkét felső határt korlátlanul felemelheti [Mt. 83/A. §(3)-(4) bekezdés].SzabadságolásA...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Rendkívüli munkavégzés – év végén átnyúló munkaidőkeret esetén

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben alkalmazzuk munkavállalóinkat. A keret nem mindig fejeződik be a naptári év végén. A legutóbbi 2008. november 1-jétől 2009. január 31-éig tartott. Az éves elrendelhető 200 óra túlóra ebben az esetben melyik év terhére számítandó?
Részlet a válaszából: […] ...időtartam. Az Mt. 127. §-ának (4) bekezdésepedig úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló számára egy naptári évben legfeljebb200 óra, kollektív szerződéssel 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.A kérdésben említett elszámolási probléma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.