17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
2. cikk / 17 Munkaszüneti napra járó díjazás mértéke készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, megszakítás nélküli munkarendű portások munkaszüneti napi bérének és pótlékainak számfejtése hogyan helyes 2017. október 23-ára, ha az adott munkavállaló a munkaszerződése szerint 6 órás, de azon a napon 18 órát dolgozott? A kollektív szerződés szerint munkaidőkeretet alkalmaznak, a portásoké éves. Jár neki a ledolgozott órára járó bér és a távolléti díj 6 órára, illetve a 100% rendkívüli munkavégzésért járó pótlék?
3. cikk / 17 Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből
Kérdés: Építőipari cég esetében a beosztás szerinti munkaidő három hónapig 7,5 óra, majd három hónapig 8,5 óra. Hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, kollektív szerződés alapján. Éves átlagban a 8 óra kerül ledolgozásra. Jól értelmezem-e a jogszabályt, hogy 2013. augusztustól a rendkívüli munkára, illetve a munkaidőkeret elszámolásánál a többletre az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havibért az adott hónapban teljesítendő órákkal (például 21 munkanapot figyelembe véve 168 órával) kell osztani, és a bérpótlék alapjának számításánál pedig 174 órával, az Mt. 139. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján? Példaként: A dolgozó havi alapbére 218 000 Ft. Dolgozott 16 napot, 5 napon keresztül szabadságon volt, de rendelkezett 15 óra túlórával. A ledolgozott órákra jutó bére: 218 000/21 nap x 16 nap = 166 095 Ft. Szabadságra járó bére: 218 000/21 nap x 5 nap = 51 905 Ft. Túlórára jutó alapbér: 218 000/168 = 1297,62 Ft. Túlórára jutó bérpótlék: 218 000/174 x 0,50 = 626,44 Ft. Túlóra díjazása: 1297,62+626,44 x 15 óra = 28 861 Ft. Teljes bruttó bére: 246 861 Ft.
4. cikk / 17 Munkaszüneti nap elszámolása
Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom, az ünnepnapot 200%-ban kifizették, de pihenőnapot nem kapunk érte, vagyis az ünnepnapot ledolgozzuk. Ez helyes vagy nem?
5. cikk / 17 Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben
Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
6. cikk / 17 Közalkalmazottak pihenőnapi munkavégzésének ellentételezése
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó készenléti jellegű munkakörben, kéthavi munkaidőkeretben (de nem folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben) foglalkoztatott közalkalmazottak, akik 9 és 10 órás megállapodást írtak alá a napi munkavégzést tekintve, jogosultak-e rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként pótlékra (vagy szabadnapra)? Ha igen, pihenőnapon történő munkavégzés esetén 100%-os pótlékra, vagy a kéthavi keret végén 50%-os pótlékra lesznek-e jogosultak? Ha például 2015. január 1-jén, 2-án, 3-án vagy 4-én beosztásuk szerint felvették a munkát, megilleti-e őket valamilyen jogcímen külön díjazás, pótlék?
7. cikk / 17 Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásának díjazása
Kérdés: A munkahelyemen 12 órás váltott munkarendben dolgozom. Továbbá havi 3-4 alkalommal helyettesítenem kell, ekkor este 7-től akár reggel 8-ig vagy délig is dolgozom. Kértem helyettesítési díjat, mire a munkáltató azt válaszolta, hogy ha több a fizetésük azoknak, akiket helyettesítek, mint nekem, akkor talán kaphatok valamennyivel többet, de ha nem, akkor nem. (Munkakörükben külön pótlék is jár az általam helyettesített kollégáimnak.) Van-e jogom helyettesítési díjra?
8. cikk / 17 Állásidő elrendelése munkaszüneti napra
Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
9. cikk / 17 Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként
Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabadidőt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?
10. cikk / 17 Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett
Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
