Egy munkavállaló közös foglalkoztatása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 151. számában, a 3008. kérdésszám alatt megválaszolt gondolathoz kapcsolódna a kérdésem. Ha kiderülne az, hogy az "A" cég alkalmazottja az egyes termékek eladása után kiállított készpénzfizetési számlákon a "B" cég adatait tüntetné fel, akkor ezt munkajogi szempontból hogyan lehetne értelmezni? Ha az alkalmazottnak két "kasszája" lenne, akkor ez valójában azt jelentené, hogy az eladó mindkét cég nevében és érdekében értékesít, és a "B" céggel is munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...Erre ugyanis csak akkor van lehetőség, ha a két cég között van valamilyen erre irányuló megállapodás, így különösen a munkavállaló kirendeléséről, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról (Mt. 53. §). Ha emellett az eredeti munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Munkaviszony minősítése bíróság által

Kérdés: "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. Minősítheti-e a bíróság a munkaviszonyt (peres eljárás során) úgy, hogy "X" munkavállalónak "A" céggel, valamint "B" céggel szemben az Mt. 195. §-a szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonya áll fenn?
Részlet a válaszából: […] ...van a két céggel, vagy a körülmények alapján a munkavállaló "B" cégnél csak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (a korábbi kirendelés) keretében dolgozik átmenetileg (Mt. 53. §). Esetleg megállapítható lehet (tiltott) munkaerő-kölcsönzés (Mt. 216. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...hogy átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben (átirányítás), munkahelyen (kiküldetés) vagy más munkáltatónál (kirendelés) foglalkoztassa a munkavállalóját. Ilyenkor a munkáltató egyoldalúan, utasítással "kimozdítja" a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Átirányítás és aránytalan sérelem

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
Részlet a válaszából: […] ...sérelem okozásától, ha a teljesítés módját egyoldalúan határozza meg (pl. a munkaidő-beosztásakor; átirányítás, kiküldetés, kirendelés elrendelésekor; rendes szabadság kiadásakor stb.). Csak a formálódó bírói gyakorlat alapján tudunk majd választ adni arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...más munkahelyen [Mt. 105. §(kiküldetés)], vagy akár más – vele tulajdonosi kapcsolatban nem álló -munkáltatónál [Mt. 106. § (kirendelés), Mt. 150. § (1) bekezdés (rendhagyókirendelés)] is foglalkoztatni, ha az a munkáltató gazdasági érdeke alapjánindokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.