Kormánytisztviselői végkielégítés – a jogszerző idő megállapítása

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a 2019. február 28-áig a jogviszonyban töltött ideje miatti előresorolását vagy idegennyelv-tudási pótlék megállapítását, illetve kinevezésmódosítását is figyelembe kell venni. Miután jogviszonya a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakult át, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Besoroláshoz szükséges tájékoztatási kötelezettség közalkalmazotti elmulasztása

Kérdés: Egy közalkalmazott fizetési fokozatba való besorolása az általa bemutatott – mint utóbb kiderült, hiányos – dokumentumok alapján történt meg. Kinevezését aláírta, nem vitatta. Jogviszonya próbaidő alatti azonnali hatályú felmentéssel szűnt meg. Ezt követően a dolgozó pár hónap elteltével levélben kereste meg volt munkáltatóját. Előadta, hogy utóbb előkerült, korábbi munkaviszonyait igazoló dokumentumok alapján besorolása pontatlan volt. Munkáltatójától kérte a besorolás utólagos módosítását és a helyes (magasabb) fizetési fokozat alapján járó és a helyette megállapított fizetései közötti bérkülönbözet utólagos kifizetését. Mi a követendő eljárás? Igénye három évig nem évül ugyan el, de kérdéses, hogy jogszerű-e, tekintve, hogy előnyök (bérkülönbözet-igény) szerzése végett saját felróható magatartására (a munkaügyi iratainak hiányos benyújtására) hivatkozik.
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, hogy a közalkalmazott kötelezettségszegést követett el, hiszen az Mt. – közalkalmazotti jogviszonyra is irányadó – 6. §-ának (4) bekezdése a felek együttműködésének részeként kiemelten szabályozza a kölcsönös tájékoztatás kötelezettségét. Kimondja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Helytelen besorolás korrekciója

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóközpontnál foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásával és fizetési fokozatuk megállapításával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: A személyi anyagok felülvizsgálásához szükséges-e vezetői utasítás, vagy ügyintézői hatáskörben megteheti-e a munkaügyi ügyintéző? Személyi anyagok felülvizsgálatakor észleltük, hogy a munkavállalók rossz (magasabb) fizetési osztályba és kategóriába kerültek besorolásra. A helyes osztályba és kategóriába (vissza) sorolásukat megtehetjük-e? A munkavállalókat először munkaviszony keretében foglalkoztatták. A jogutódlást követően közalkalmazotti kinevezést kaptak, és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzésére csak ezt követően kötelezték őket. A közalkalmazotti jogviszony beszámításához szükséges korábbi jogviszonyokat és az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál szerzett jogviszonyokat mikortól lehet elszámolni, a képesítés megszerzésétől, vagy ettől függetlenül is figyelembe kell-e venni? Némelyik közalkalmazott a kinevezésekor felmentést kapott a képesítés megszerzése alól.
Részlet a válaszából: […] ...osztályba vagy fokozatba sorolta be, akkor ez – mivel jogellenes – semmis. Az Mt. 29. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a megállapodás (kinevezés) valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra/közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt (jelen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkáltatóváltás azonos fenntartójú költségvetési intézmények között

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...valós felmentési ok, munkáltatói felmentéssel, vagy akár a közalkalmazott lemondásával), és az új munkáltatóval új közalkalmazotti kinevezés alapján új jogviszonyt létesítenek. Ekkor a két jogviszony között folytonosság nincs, a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Köztisztviselői egyoldalú munkakör-módosítás

Kérdés: Önkormányzatunknál foglalkoztatott köztisztviselőnk korábban felsőfokú végzettséggel katasztrófavédelmi referens munkakört töltött be, gyermek gondozása miatt hosszú ideig fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Időközben, 2012. január 1-jével a kerületi polgári védelmi kirendeltség megszűnt, ezzel összefüggésben az önkormányzat katasztrófavédelmi feladatai is megszűntek. A munkahelyre történő visszatéréskor a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítási jogánál fogva – felsőfokú képesítési feltételhez nem kötött – közterület-diszpécseri munkakörre szóló kinevezésmódosítást adott át részére. Az illetmény összegét nem csökkentette. Mivel a köztisztviselő ezt – a munkaköri feladatokat magára nézve kihívást nem jelentőnek, degradálónak tartva – nem fogadta el, és kérte kötelező felmentését, ennek a munkáltató eleget is tett. A köztisztviselő utóbb pert indított. Kérjük véleményüket a kinevezésmódosítás jogszerűsége tekintetében!
Részlet a válaszából: […] ...lényege, hogy a munkáltatónak joga volt-e az egyoldalú kinevezésmódosításra. A Kttv. szerint a munkáltató a munkakört egyoldalúan megváltoztathatja, ehhez a köztisztviselő elfogadása nem szükséges, viszont kérheti felmentését, és a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Megfelelő munkakör kérdése köztisztviselő áthelyezése során

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy központi szervben, és eléggé speciális felsőfokú végzettséggel rendelkezem. A munkáltatóm át akar helyezni egy másik osztályra, feltehetően a munkaköröm is megváltozna. Szeretném tudni, hogy milyen, a Kttv. szerinti munkakörbe vagyok áthelyezhető, hiszen nem szeretnék olyan munkát végezni, amihez egyáltalán nem értek.
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők esetén általános szabály szerint a kinevezés tartalmát módosítani csak az államigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet [Kttv. 48. § (1) bekezdés]. Bizonyos esetekben azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.