8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés
Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?
2. cikk / 8 Átsorolás mellőzése szociális szakvizsgával
Kérdés: Munkatársunk idősek otthonának közalkalmazotti dolgozója. Jelenleg terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatjuk, intézményvezető-helyettesi megbízással. Alapvégzettsége művelődésszervező (főiskola), melyet 2000. június 14-én végzett el. 2016-ban szociális asszisztens végzettséget szerzett. Ekkor E kategóriába soroltuk, mentálhigiénés munkakörbe. 2017. április 26-án szociális alapvizsgát tett, majd 2017. december 13-án "idősek szociális ellátása" témacsoportból szakvizsgázott. Dolgozónk sérelmezi, hogy a szakvizsga megszerzése után december 31-ig nem soroltuk át F vagy G kategóriába. A 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-a (4)–(5) bekezdésének 2017-ben hatályos rendelete és az 1/2000. SZCSM rendelet 3. számú melléklete alapján besorolható-e F vagy G kategóriába?
3. cikk / 8 Könyvtáros besorolása
Kérdés: Településünk könyvtárosa jelenleg "F" fizetési osztályban, felsőfokú könyvtárosi végzettséggel látja el feladatait. Időközben megszerezte a biblioterapeuta szakképzettséget. Az illetményében ez milyen változást jelent? Át lehet-e sorolni "G" fizetési osztályba, és elegendő-e hozzá a munkaköri leírás módosítása? Vagy inkább illetménykiegészítésre lenne jogosult (bár a kinevezésében ez a szakképzettség nincs előírva), és elegendő-e, ha a munkaköri leírásában feltüntetésre kerül, hogy ezt a végzettséget a munkaideje legalább 10%-ában hasznosítja?
4. cikk / 8 Szakmunkástanulói jogviszony nem számít bele a szolgálati időbe
Kérdés: A szolgálati viszonyba beszámításra kellene kerülnie a szakmunkástanuló-éveknek, de ezt mivel lehet dokumentálni? (Korábban munkakönyv volt, de természetesen ebben sem szerepel.) Szeretnék kérni valamilyen jogszabályi hivatkozást, a dolgozó így hamarabb érné el a jubileumi jogosultság idejét.
5. cikk / 8 Szociális munkás közalkalmazotti besorolása
Kérdés: Kolléganőmmel együtt szociális munkásként dolgozunk egy ápoló-gondozó otthonban. Alapvégzettségünket tekintve általános szociális munkás képesítéssel rendelkezünk, majd 2013-ban megszereztük az alapképzésre épülő szociális munka és szociális gazdaság mesterképzést az Egészségügyi Főiskolai Karon. 2013. február 8-án vehettük át az oklevelünket. Átsorolási kérelmünket azonban a fenntartó elutasította, arra való hivatkozással, hogy a régi képzési rendszerben szerzett egyetemi szociális munkás végzettséget elfogadták volna, de ezt nem veszik figyelembe. További hivatkozása az volt, hogy az 1/2000. SzCsM rendeletben előírt képesítési követelményekben nem szerepel ez a végzettség, így a mai napig nem történt meg az átsorolásunk. Ebben a kérdésben kérjük segítségüket és állásfoglalásukat.
6. cikk / 8 Szociális szakvizsga és közalkalmazotti besorolás
Kérdés: Szociális intézményben osztályvezetői állást betöltő közalkalmazottunk diplomás ápoló főiskolai végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. A közalkalmazotti bérbesorolásnál ez jelenti-e a "G" fizetési fokozatba történő átsorolását? Mi a munkáltató részéről csak "F" kategóriába sorolnánk az osztályvezetőt, ő azonban ezt vitatja, és a "G" osztályba való átsorolását kéri. Hogyan járunk el helyesen?
7. cikk / 8 Versenyvizsga – mindig feltétele a szakvizsgára bocsátásnak?
Kérdés: Az egyik köztisztviselőnk a kinevezését még a versenyvizsga-kötelezettség hatálybalépése előtt, 2009 januárjában kapta, így számára a kinevezésében alapvizsgát írtunk elő. A köztisztviselő a kinevezésében foglaltak szerint közigazgatási alapvizsgát tett. Mivel elérte a megfelelő szolgálati időt, bejelentettük közigazgatási szakvizsgára. Mielőtt elmenne szakvizsgázni, kell-e tennie versenyvizsgát is, vagy elég, hogy megvan az alapvizsgája? További kérdésünk, hogy van egy kollégánk, akinek a közszolgálati jogviszonya még 2007 áprilisában keletkezett, és az akkor hatályos szabályok szerint jogi végzettsége folytán mentesült az alapvizsga-kötelezettség teljesítése alól. Esetében, ha közigazgatási szakvizsgát szeretne tenni, akkor azt további (versenyvizsga) vizsgakötelezettség nélkül megteheti-e?
8. cikk / 8 Szakvizsga-kötelezettség – az elmulasztás szankciója
Kérdés: Egyik köztisztviselőnk, aki I. besorolású főtanácsos, még nem tette le a közigazgatási szakvizsgáját, pedig már aktuális lett volna. Ennek oka: korábban hosszú ideig beteg volt, majd ezt követően a vezető engedélyezte, hogy később vizsgázzon a felhalmozódott munka miatt. Köztisztviselőnk jelezte, ha nem ütközik jogszabályba, akkor ő nem kívánja letenni a szakvizsgát. Kérdésem, javaslata sért-e valamilyen szabályt? Kötelező-e a szakvizsga akkor is, ha a köztisztviselő úgy gondolja, nem akar magasabb fizetési fokozatba kerülni? Kérhet-e mentesítést a szakvizsga alól? Milyen jogkövetkezménye van, ha nem tesz szakvizsgát?