24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Új év - új pedagógusbérekkel
Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
2. cikk / 24 Új életpálya – új pedagógusbér
Kérdés: A Púétv. jogalkalmazásához kötődő kérdést szeretnék feltenni: 2024. január hó 1. napjától a munkáltató a pedagógus bérét a 98. § (1) bekezdés figyelembevételével, a (2) bekezdésben felsorolt szempontok alapján, az illetménysáv keretein belül szabadon meghatározhatja a 98. § (3) bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függetlenül? Azaz, a pedagógus bérét az illetménysáv alsó határától magasabb összegben határozhatja meg a munkáltató a sáv keretein belül, vagy csak majd a 2025. szeptemberben esedékes teljesítményértékelés ad lehetőséget a sáv alsó határától az emelésre?
3. cikk / 24 Közalkalmazotti besorolás – az emelt szintű szakképesítések figyelembevétele 2020-tól
Kérdés: Az Szkth. hatályon kívül helyezte a Kjt. 61. §-ának (2)-(3a) bekezdését 2020. január 1-jétől. A (3) bekezdés szerint felsőfokú szakképesítésnek minősül az OKJ 54-es emelt szintű szakképesítés a besorolásnál és a további szakképesítési százalékos megállapításánál. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése az "E" fizetési osztályba sorolás feltételeként – összhangban az előzőkkel – "iskolai" rendszerű felsőfokú szakképesítést ír elő. Hogyan kezelje a munkáltató a jövőben az emelt szintű szakképesítést, melyik osztályba sorolhatja be ezzel a képesítéssel az új jogviszonyt létesítőket? (Átmeneti szabály nem található.)
4. cikk / 24 Illetménykülönbözet kifizetése – a tájékoztatás kérdése
Kérdés: Intézményünknél lefolytatott belső ellenőrzés megállapította, hogy egyik, korábban takarító, jelenleg bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunkat évekkel korábban jogelődünknél helytelenül sorolták be "B" fizetési osztály helyett "A"-ba. A jogelődtől átvett személyi anyaga csak az alapfokú végzettségét igazoló, általános iskolai bizonyítványt tartalmazta, ezért az "A" fizetési osztályba történő besorolása a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a jogszabályi előírások szerint történt. A jogszabály szerint kötelező bölcsődei tanfolyamon való részvétele előtt nyújtotta be szakmunkás-bizonyítványát. A tudomásunkra jutott adatok alapján azonnal megtörtént a közalkalmazott besorolásának módosítása. A korábbi időszak vonatkozásában azonban az illetménykülönbözet kifizetését nem tartottuk megalapozottnak, tekintve, hogy véleményünk szerint a közalkalmazott a kellő időben történő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, emiatt vált lehetetlenné a munkáltató számára a jogszabályszerű besorolása és illetménymegállapítása. Kérjük állásfoglalásukat.
5. cikk / 24 Diplomahonosítás – a kinevezés feltétele
Kérdés: Magyar állampolgár vagyok. 2013-ban államvizsgáztam Galántán bankmenedzsment szakirányon. Ez a főiskola a prágai BIVS-nek (2017-től AMBIS) a tagintézménye. A diplomám cseh nyelven lett kiállítva. Lehetőségem lett volna kormányhivatalban kormánytisztviselőként dolgozni. A diplomámat kérték ehhez honosítani. Mivel bankmenedzsment szak (gazdálkodás és menedzsment, valamint logisztika szak együtt) nincs Magyarországon, ezért a honosítása egy az egyben nem vethető össze a magyar oktatásban megszerezhető képesítéssel. A törvény előírja, hogy a diplomát honosítani szükséges, vagy a munkáltató saját jogkörében eldöntheti azt? A 29/2012. Korm. rendelet felsőoktatásban szerzett szakképesítést fogalmaz meg. A hozzánk közeli kormányhivatalban szintén elfogadták az ugyanolyan diplomát, mint az enyém, sima hivatalos (IFFI) fordítás keretében.
6. cikk / 24 Óvodapedagógus besorolása – ha végzős hallgató
Kérdés: Utolsó éves óvodapedagógust lehet-e óvodapedagógus munkakörben alkalmazni? Ha igen, akkor hogyan kell őt besorolni?
7. cikk / 24 Átsorolás mellőzése szociális szakvizsgával
Kérdés: Munkatársunk idősek otthonának közalkalmazotti dolgozója. Jelenleg terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatjuk, intézményvezető-helyettesi megbízással. Alapvégzettsége művelődésszervező (főiskola), melyet 2000. június 14-én végzett el. 2016-ban szociális asszisztens végzettséget szerzett. Ekkor E kategóriába soroltuk, mentálhigiénés munkakörbe. 2017. április 26-án szociális alapvizsgát tett, majd 2017. december 13-án "idősek szociális ellátása" témacsoportból szakvizsgázott. Dolgozónk sérelmezi, hogy a szakvizsga megszerzése után december 31-ig nem soroltuk át F vagy G kategóriába. A 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-a (4)-(5) bekezdésének 2017-ben hatályos rendelete és az 1/2000. SZCSM rendelet 3. számú melléklete alapján besorolható-e F vagy G kategóriába?
8. cikk / 24 Átirányítás – képesítési akadályokkal
Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
9. cikk / 24 Sürgősségi vérszállító besorolása
Kérdés: Közel másfél éve vagyok közalkalmazott, sürgősségi vérszállítóként megkülönböztetett gépjárművel dolgozom. Több mint 7 év közalkalmazotti munkaviszonnyal, hivatásos jogosítvánnyal, szakmunkásvégzettséggel jelenleg "A5"-be vagyok besorolva. Önök szerint mi lenne a helyes besorolásom?
10. cikk / 24 Besorolás házi szociális gondozó szolgálatnál
Kérdés: Önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatánál idősellátásban dolgozó, házi szociális gondozó munkakörű, jelenleg a C fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak besorolására vonatkozóan kérem állásfoglalásukat. A végzettségük az alábbi:
1. gimnáziumi érettségi bizonyítvány (1981), majd Tanítóképző Főiskola óvónői oklevél (1985), mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 34 762 01, 2017.);
2. általános iskola 8 osztály, mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 33 8933 02, 2009);
3. Élelmiszer-eladó szakmunkás-bizonyítvány (1987), szakirányú végzettség nélkül.
A kolléganő részére a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól két évre felmentést adott. A munkavállaló a kinevezés elfogadásával vállalta, hogy a szükséges szakképesítést a megadott időn belül megszerzi. A B fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak, a C fizetési osztályba pedig az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítésekre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök; az értelmező rendelkezés alapján a szakképesítés-ráépülések tartoznak ide. C fizetési osztályba sorolandók továbbá az érettségi végzettséghez kötött munkakörök is (Kjt. 61. §). A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú mellékletének I. pontja a szociális gondozó munkakört a B-E fizetési osztályok valamelyikébe rendeli besorolni (ez a rendelet nem különbözteti meg külön a házi szociális gondozó munkakört a besorolás szempontjából).
1. gimnáziumi érettségi bizonyítvány (1981), majd Tanítóképző Főiskola óvónői oklevél (1985), mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 34 762 01, 2017.);
2. általános iskola 8 osztály, mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 33 8933 02, 2009);
3. Élelmiszer-eladó szakmunkás-bizonyítvány (1987), szakirányú végzettség nélkül.
A kolléganő részére a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól két évre felmentést adott. A munkavállaló a kinevezés elfogadásával vállalta, hogy a szükséges szakképesítést a megadott időn belül megszerzi. A B fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak, a C fizetési osztályba pedig az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítésekre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök; az értelmező rendelkezés alapján a szakképesítés-ráépülések tartoznak ide. C fizetési osztályba sorolandók továbbá az érettségi végzettséghez kötött munkakörök is (Kjt. 61. §). A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú mellékletének I. pontja a szociális gondozó munkakört a B-E fizetési osztályok valamelyikébe rendeli besorolni (ez a rendelet nem különbözteti meg külön a házi szociális gondozó munkakört a besorolás szempontjából).