9 talált cikk a Közigazgatás , határidő , közszolgálati jogviszony , kinevezés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A vezető köztisztviselő közigazgatási szakvizsgája letételére nyitva álló határidőbe beleszámít-e a szülési szabadság időtartama?

Kérdés: A Kttv. 118. §-a rendezi a köztisztviselőkre irányadó alapvizsga szabályait, mely szerint előadói besoroláshoz két éven belül, felsőfokú végzettségnél egy éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Esetünkben a köztisztviselő 2013. október 14. napjától középfokú végzettséggel dolgozik II. besorolásban, így 2015. október 14-ig lett volna köteles teljesíteni az alapvizsgát. A vizsgakötelezettség teljesítésének 2 évéhez 266 nap hiányzott, mert 2014. október 21-től 2017. február 10-ig (843 nap) keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2017. május 8-tól 2020. július 27-ig (1176 nap) ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2021. január 4-étől ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED távolléten van. A köztes időkben GYES utáni szabadságon volt, vagyis tényleges munkavégzés szinte alig történt. 2020-ban felsőfokú végzettséget szerzett, átkerült az I. besorolási osztályba. Alapvizsgára 2020. októberi időpontra jelentkezett, de betegségre hivatkozással lemondta, nem végezte el. A veszélyhelyzet alatt is meg volt tartva ez a közigazgatási alapvizsga.
1. Hogyan kell értelmezni, kiszámolni ilyen hosszú távollétek esetén a határidőbe nem számítandó kieső időket, egybefüggően vagy a hosszú évek alatt azok összeadódnak? A megszakítások közötti időszak (GYES utáni kiadott szabadság: 2017. február-május között: 82 nap, 2020. július-december között: 65 nap szabadság, 15 munkanap, 60 nap táppénz) figyelembe vehető-e a 2 évbe, vagy csak majd a jelenlegi GYED miatti fizetés nélküli szabadság időszak után számítjuk újra a két évhez szükséges időszakot? (2021. január 4-től kell-e figyelni a 2 évből hiányzó 266 napot, vagy 266 nap-15 munkanap-82 nap szabadság-65 nap szabadság = 104 napra módosul a kötelezettsége az újbóli munkába állás napjától?)
2. A felsőfokú végzettség megszerzése befolyásolja-e a 2 éves vizsgakötelezettséget, azt kell-e 1 évre módosítani, vagyis a jogviszonyt meg kellett volna már szüntetni 2021-ben?

Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?

Kérdés: 1. A Kttv. 62/A. §-a szerint, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Figyelembe véve a Kttv. 260/C. §-át, polgármesteri hivatalnál való közszolgálati jogviszony létesítése esetében is érvényes a fenti szabály? 2. Amennyiben igen, akkor a kinevezés során a Kttv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján próbaidő nem köthető ki? 3. A Kttv. 69. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján a köztisztviselő új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni? 4. A Kttv. 133. §-ának (8) bekezdése alapján a korábbi munkáltató által a tárgyévre megállapított eltérítés mértékére az új munkáltatónál a tárgyévben akkor van lehetőség, ha a jogviszony létesítését követő 45-60 napon belüli, soron kívüli teljesítményértékelése alapján megállapításra kerülhet? 5. Amennyiben próbaidő nem köthető ki, és folyamatosnak tekintendő a jogviszony, a belépés napjával fennmarad-e a korábbi munkáltatónál megállapított közigazgatási alapvizsga/szakvizsga határidő, vagy a Kttv. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti szakvizsga teljesítéséhez kapcsolódó fizetési fokozatban való ún. átsorolásstop? 6. Amennyiben az alapvizsga/szakvizsga már teljesített, a Probono felületéhez kapcsolódó képzési kötelezettség szintén a belépés napjától kötelező? Vagy mindezeket felülírja a Kttv. 122. §-a a határidők megállapításával? 7. Vajon az adományozott cím elveszik a címmel rendelkező köztisztviselő Kttv. 62/A. §-a szerinti jogviszony-létesítése esetében, tekintettel arra, hogy nem rendelkezik a jogszabály erre vonatkozóan?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk, aki I. besorolású főtanácsos, még nem tette le a közigazgatási szakvizsgáját, pedig már aktuális lett volna. Ennek oka: korábban hosszú ideig beteg volt, majd ezt követően a vezető engedélyezte, hogy később vizsgázzon a felhalmozódott munka miatt. Köztisztviselőnk jelezte, ha nem ütközik jogszabályba, akkor ő nem kívánja letenni a szakvizsgát. Kérdésem, javaslata sért-e valamilyen szabályt? Kötelező-e a szakvizsga akkor is, ha a köztisztviselő úgy gondolja, nem akar magasabb fizetési fokozatba kerülni? Kérhet-e mentesítést a szakvizsga alól? Milyen jogkövetkezménye van, ha nem tesz szakvizsgát?

Kérdés: Egy központi államigazgatási szervnél dolgozom köztisztviselőként, vezetői megbízással rendelkezem, melyet idén április elsején kaptam. A személyzetisünk már beosztott közigazgatási szakvizsgára, az alapvizsga alól mentesültem igazgatásszervezői képesítésem alapján. Kollégám a szabályok változása folytán elbizonytalanodott, nem tudja, kell-e versenyvizsgát is tennem a szakvizsga mellett. Arra hivatkozik, hogy a versenyvizsga esetében nincs olyan végzettség, amely önmagában mentesítene a vizsga alól, ahogyan az korábban az alapvizsga esetében volt, és ami alapján én is mentesültem annak letétele alól. Szerinte, mivel július 1-jétől a vezetői megbízás feltétele a versenyvizsga, ezért most nekem azt is le kell tennem. Kell-e versenyvizsgát tennem?

Kérdés: Egyetemi szintű okleveles közigazgatási szakértő diplomával rendelkező munkatárs köztisztviselői kinevezésére került sor hivatalunkban. A kolléga most végzett az egyetemen, pályakezdő. Ilyen képesítéssel még nem rendelkezett senki a hivatalban, és most el kell döntenünk, hogy – éppen úgy, mint az igazgatásszervező képesítés esetén – van-e lehetőség pálya-előmenetel gyorsítására, valamint a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülésre vagy sem. A kérdésem tehát, hogy a fent említett végzettség esetében van-e lehetőség az I. besorolási osztály 2-es fizetési fokozatába sorolni a köztisztviselőt, illetve hogy ezzel a végzettséggel mentesül-e az alapvizsga-kötelezettség alól?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és beosztottak közigazgatási alapvizsgára, azonban hallottam, hogy a köztisztviselőknek versenyvizsgát kell tenniük. Most alapvizsgát, vagy versenyvizsgát kell tennem, esetleg választhatok, hogy melyik vizsgát teszem le?