8 talált cikk az utasítás , vezető , kiküldetés kifejezésre

Kérdés: Egy nem vezető állású munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik, néha külföldi kiküldetés keretében is. Előfordul, hogy a külföldi kiküldetés során munkaszüneti napon is kell munkát végeznie. Ilyenkor milyen díjazásra jogosult a munkavállaló? Álláspontunk szerint, mivel a munkáltató rendelte el a külföldi munkavégzést, a kötetlen munkarend ellenére megilleti a munkavállalót a munkaszüneti napi pótlék, valamint megilleti a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék is.

Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója Nyíregyházán lakik, és a munkáltató nyíregyházi telephelyén dolgozik. A munkáltató a munkavállalót az Mt. 53. §-a alapján a munkaszerződéstől eltérően a munkáltató debreceni telephelyén való munkavégzésre utasítja. Kérdésünk, hogy a munkavállaló nyíregyházi lakóhelyéről a debreceni telephelyre való utazás munkába járásnak vagy hivatali, üzleti utazásnak minősül az utazási költségek elszámolása szempontjából? A 39/2010. Korm. rendelet a munkába járást a lakóhely és a munkavégzés helye között definiálja, ugyanakkor az nem derül ki, hogy ez csak a munkaszerződés szerinti munkavégzési hely, vagy egyébként a mindenkori tényleges munkavégzési hely viszonylatában értelmezhető.

Kérdés: Egy vidéki városban székhellyel rendelkező cég budapesti irodájába vettek fel, a munkaszerződésem alapján a munkavégzésem helye Budapest. Saját autómmal heti rendszerességgel járok a vidéki székhelyre, munkaügyben. Felvételemkor a cégvezető biztosított arról, hogy ezeket az utazásokat elszámolják, csak rögzítsem a kiküldetési rendelvénybe, viszont amikor leadtam a kiküldetési rendelvényeimet, azt a tájékoztatást kaptam, hogy ilyen térítés nincs.

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?

Kérdés: Veszélyes hulladék szállításával foglalkozó cég benzinkutakról szállítja el a veszélyes hulladékot a kezelőtelepekre. Mindezt belföldön végzi. A sofőr és a kocsikísérő hétfőn elindul, és általában 3-4 napig is eltart egy kör, mire visszatér a cég telephelyére. Esetükben a belföldi kiküldetés költségtérítése (napidíj) adható juttatás, vagy kötelezően el kell számolni a telephelytől távol töltött napokra? Illetve milyen dokumentációval kell az elszámolást alátámasztani? Továbbá a 437/2015. Korm. rendelet szerint, a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A rendeletből idézett részt úgy kell értelmezni, hogy ha minden hónapban átlagban kb. 15 napot távol töltenek a munkavállalók a telephelytől, akkor automatikusan 15 napra el lehet számolni a napidíjat, függetlenül attól, hogy bizonyos hónapokban lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb a távol töltött napok száma? Milyen dokumentációval kell az átalánydíjas elszámolást alátámasztani. Esetlegesen egy szabályzat elegendő?

Kérdés: Munkavállalónk kiküldetése során a busz a munkáltató székhelyéről indul, és oda érkezik vissza. Az oda vezető út 8, a visszafelé vezető út 13 óra. A hazautazás hetedik napon történik. Az utazási idő munkaidő-e, ha nincs kollektív szerződés, és munkaszerződésben sincs külön kikötve, illetve helyben szokásos mód sincs, mert nem volt rá még precedens? A munkavállalót napi 8 óra figyelembevételével havi 174 óra munkaidőkeretben foglalkoztatjuk.

Kérdés: Az év végi osztálykirándulás kapcsán történt: az egyik kísérő tanár nem csatlakozott a csoporthoz a megbeszélt helyen (HÉV-megállóban). Mivel a kiküldetési szabályzatunk szerint az osztálykiránduláson osztályonként két fő felnőtt kísérő pedagógus kell, hogy részt vegyen (akik közül az egyik az adott csoport osztályfőnöke), az osztályfőnök egyedül nem vállalta a kirándulás vezetését. Így a kirándulás – a gyerekeknek nagy csalódást, a szülőknek költséget okozva – elmaradt. A kísérő tanár azzal védekezett, hogy félreértés történt, és ő egy másik HÉV-megállóban várakozott, az osztályfőnököt pedig nem tudta elérni a mobiltelefonján. Megalapoz-e ez fegyelmi eljárást?

Kérdés: A budaörsi központban foglalkoztatott három karbantartó munkavállalónk esetén a divízióvezető 2 napos kiküldetést rendelt el. A munkavállalóknak 2 napig a halásztelki telephelyen kellett volna dolgozni. Munkatársaink azonban nem vették fel a munkát Halásztelken, hanem a kiküldetés idején is Budaörsön jelentkeztek munkára. Állításuk szerint a divízióvezető láthatóan ittas volt az utasítás közlésekor, komolytalanul viselkedett, és azt hitték, csak tréfa a kiküldetés. A kiküldetési rendelvényeket a vezető csak másnap írta alá. Az utasításadás körülményeit pontosan nem ismerjük (vizsgálat van folyamatban), de a kiküldetés indokolt és szabályos lett volna. Az események után inkább csak elvi jelleggel kérdezem: megtagadhatja-e a munkavállaló az utasítást arra hivatkozva, hogy szerinte az "komolytalan", vagy megítélése szerint az utasítást adó vezető ittas volt?