Elmaradt jövedelem összegének meghatározása az ítéletben

Kérdés: A múlt hónapban pert nyertem a munkáltatómmal szemben. A bíróság megállapította, hogy jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és ennek eredményeként – többek között – hathavi távolléti díj megfizetésére kötelezte a munkáltatót elmaradt jövedelem címén. Ennek összege, 1 200 000 Ft az ítéletben is szerepel, mely jogerős lett. A múlt héten meg is érkezett az utalás, de csak 786 000 Ft került a számlámra. Mit tehetek, hogy a fennmaradó összeget is megkapjam?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem képezi a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék). Ebből, valamint a káron szerzés tilalmának általános elvéből következik, hogy a jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Joghátrány munkavállalói kötelezettségszegésért – szankciók a munkaszerződésben vagy a fegyelmi szabályzatban

Kérdés: Az Mt. szerint, ha nincs kollektív szerződés, a munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Az adott munkáltatónál nincs kollektív szerződés. Ez azt jelenti, hogy tételesen fel kell sorolni minden egyes munkaszerződésben azt, hogy melyik kötelezettségszegést mivel kívánja sújtani? Ha mindent bele akar foglalni a munkáltató, a munkaszerződés nagyon hosszú lenne. Van lehetőség arra, hogy a munkaszerződés egy pontjában hivatkozik az Mt. 56. §-ára, és rendelkezik arról, hogy kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz a munkáltató, de tételesen nem itt, hanem egy külön (fegyelmi) szabályzatban lenne leírva minden, az eljárási rend, a kötelezettségszegések, amiket a munkáltató szankcionálni kíván, és az értük járó büntetések? Megfelelő-e a munkáltató eljárása, ha az írásban indoklással ellátott hátrányos jogkövetkezményként pénzbírságot kiszabó határozat végén, záradékként szerepel a munkavállaló nyilatkozata, mely szerint a határozatban foglaltakat tudomásul vette, és a pénzbírság munkabéréből történő levonásához hozzájárul? Ez az eljárás megfelel-e az Mt. 161. § (2) bekezdése a) pontjának?
Részlet a válaszából: […] ...a felelősségét megállapító munkáltatói határozattal szemben 30 napon belül fordulhat bírósághoz [Mt. 287. § (1) bek. c) pont]. A keresetindítási jogáról ugyanakkor le is mondhat azt követően, hogy vele a határozatot közölték. Ebben az esetben a határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a fizetési felszólításban foglaltakkal, annak közlésétől számított harminc napon belül élhet keresettel a bíróság előtt [Mt. 287. § (1) bek. d) pont]. Mindennek elmulasztása esetén a munkáltató kérheti a bíróságtól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.