Felmondás bizalomvesztés miatt

Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó kárát. Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál azonban le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás egyoldalú munkaszerződés-módosítás miatt

Kérdés: Két hete a munkáltatóm kijelentette, hogy gazdasági ügyintéző helyett pénztárosra kívánja módosítani a munkakörömet, egyúttal az alapbéremet is visszavenné 15 százalékkal. Mindez számomra komoly visszalépést jelentene, ezért nem fogadtam el a módosítást. Mivel a munkáltatóijogkör-gyakorlóm ragaszkodott a módosításhoz, kénytelen voltam azonnali hatályú felmondással megszüntetni a munkaviszonyomat, hiszen a pénztárba osztottak be már előtte való héten is, mely számomra elfogadhatatlan lett volna. Most a munkáltató vezetője azt mondta, hogy a munkaviszonyt csak a felmondási idő letöltése mellett szüntethettem volna meg, és megtagadta a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díjam kifizetését. Mit tehetnék?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben Ön hozzá kíván jutni az említett juttatásokhoz, munkaügyi perben érvényesítheti az igényét, melynek érdekében keresetet kell benyújtania a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál. Ennek során Önnek elsősorban azt kell bizonyítania, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállalóknak az Mt. alapján kétcsoportja van, idesorolhatók egyrészt az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti (atörvény erejénél fogva vezetőnek minősülő) vezetők: a munkáltató vezetője,valamint helyettese, másrészt az Mt. 188/A. §-a szerinti, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.