Döntőbizottságról a bíróságra – eljárási szabályok

Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyom saját kérésemre 2019. május 11-én felmentéssel megszűnt. A jogviszonyomat megszüntető kormányzati igazgatási szerv jogellenesen állapította meg a végkielégítésem mértékét. A megszüntető okiratomat a Kit. alapján állította ki, de a végkielégítésem mértékét a Kttv. alapján állapította meg (egyhavi illetményemnek megfelelő összeget négyhavi helyett), ezért a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultam. A Döntőbizottság a panaszomnak helyt adott, és kötelezte a kormányzati igazgatási szervet, hogy 15 napon belül fizesse meg az elmaradt háromhavi végkielégítésemet. A határozat ellen 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Arra való tekintettel, hogy a 15 nap már lejárt, és egyetlenegy forintot sem kaptam a megítélt végkielégítésből, valamint a jogorvoslati határidő lejárta "vészesen" közeleg, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg a kormányzati igazgatási szerv jogorvoslattal él a Döntőbizottság határozata ellen. A Döntőbizottság által lefolytatott vizsgálat egy esetleges per során rövidíteni fogja a bírósági eljárást, vagy egy évekig tartó eljárás elé nézek? A fellebbezésnek a Döntőbizottság által részemre megítélt összeg kifizetésének van-e halasztó hatálya? Fellebbezés esetén a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül át az ügyem? Kell-e jogi képviselőt keresnem, vagy hivatalból fognak kirendelni? Kit terhel a perköltség? Mi történik az után, hogy fellebbeznek a Döntőbizottság határozata ellen?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a Döntőbizottság határozata a jogorvoslati határidő leteltét követő naptól kezdve végleges, ha egyik fél sem terjeszt elő keresetet. Ennél korábbi időpontban is véglegessé válhat a határozat, ha a fél lemond a jogorvoslati jogáról. A lemondás csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál

Kérdés: Igazgatóságunk közalkalmazottja a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerint a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján felmentéssel kérte munkaviszonyának megszüntetését. Teljes felmentési ideje 2015. november 10-től 2016. július 9-ig tart, ennek felében munkavégzésre köteleztük, munkavégzés alóli mentesítését 2016. február 2-ától tölti. Ettől az időponttól részére felmentési időre járó díjazást számfejtettünk és utaltunk. A közalkalmazott vezetői pótléka 2015. december 31-vel lejárt, tehát a munkavégzés alóli mentesítés kezdőnapján erre már nem volt jogosult. Ezúton kérjük tájékoztatásukat, hogy vezetői pótlék alapját képezi-e a felmentési időre számolt bérnek a távollétidíj-számítás szabályai alapján? Figyelemmel kell-e ennél a pótléktípusnál lenni a megelőző hat hónapban teljesített vezetői pótlék összegére, vagy csak azokkal a bérelemekkel kell számolnunk, amelyre 2016. február 2-ától jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításakor a 70-75. § szerinti illetménypótlékot, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni. A vezetői illetménypótlékot a Kjt. 70. §-a szabályozza, vagyis az is figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Keresetkiegészítés – 13. havi juttatás helyett

Kérdés: A polgármesteri hivatalunkban többféle jogviszony keretében látják el feladataikat a dolgozók. Kérdésem, hogy a köztisztviselők mellett a polgármesternek, illetve a munkavállalók számára is jár-e a keresetkiegészítés? További kérdésem: az a köztisztviselő, aki felmentési idejét tölti, kaphat-e keresetkiegészítést?
Részlet a válaszából: […] ...említi a polgármestert, így őt ez ajuttatási forma nem illeti meg.A Korm. rendelet (IV.) 2. § (5) bekezdése kimondja: nemjogosult havi keresetkiegészítésre arra az időtartamra a köztisztviselő(közalkalmazott), amikor a felmentési idején belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.