Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...összeget, azt, hogy a munkavállaló milyen időn belül fizesse meg, illetve a jogorvoslati kioktatást, azaz azt, hogy harminc napon belül keresetlevelet terjeszthet elő a munkaügyi perekben eljáró illetékes bíróságnál [Mt. 287. § (1) bek. d) pont].(Kéziratzárás: 2023...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Leltárfelelősség feltételeinek hiánya esetén fennálló munkavállalói kárfelelősség

Kérdés: Masszázsszalonunkban az utóbbi időben több törülköző is eltűnt, amit a készletek leltározásakor vettünk észre. Azt gyanítjuk, hogy valamelyik masszőrünk vitte haza a cég tulajdonában álló törülközőket. Szeretnénk kivizsgálni az ügyet. Minden masszőr munkaviszonyban áll nálunk. Ha tényleg bebizonyosodik, hogy valamelyik kolléga vitte el a törülközőket, akkor tudunk vele szemben leltárfelelősséget érvényesíteni? Ha nem, hogyan tudjuk felelősségre vonni?
Részlet a válaszából: […] ...van szó. A munkáltató kárigényét minden esetben fizetési felszólítással, fizetési meghagyás iránti kérelemmel vagy bírósági úton kereset benyújtásával érvényesítheti a munkavállalóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Színlelt megbízási szerződés megszüntetése – a jogorvoslat lehetősége

Kérdés: 2012. szeptember 1-jén középvezetőként kötöttem szerződést egy céggel. A jogviszonyom megbízási, illetve vállalkozói formában jött létre, véleményem szerint bújtatott munkaviszonyban, egyéves határozott időre 2013. augusztus 31-ig. Feladatom egy 8-10 fős csapat létrehozása, termelésük megfelelő szintre hozása volt. A munkát a legjobb tudásom szerint végeztem, a várt eredmények elérése érdekében dolgoztam. 2013. május 21-én azonban megjelentek a központból a vezetők, és egyéni elbeszélgetésre hívtak. Ekkor tudatták velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, mert nem vagyok csapatjátékos. Elém tették a papírokat, és aláíratták a kiléptetésemet. Ezt rendkívül igazságtalannak éreztem, mert a kirúgásom után az általam toborzott, de még be nem léptetett embereket a tudtom és beleegyezésem nélkül behívták, és rendszerbe állították. Élhetek-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] ...illetve megállapodás megkötésétől számított hat hónap elteltével azonban már egyáltalán nem gyakorolható. Megtámadás esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...alapján jóval egyszerűbb szabályok szerint is kalkulálható a távolléti díj, de akár megőrizhető a régi Mt. szerinti átlagkereset is (Mt. 165. §). A fenti változások közül a szabadságot érintő módosításokról kell írásos tájékoztatást adni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Elszámolási kötelezettség – meddig terheli a munkáltatót?

Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (Mt. 141. §). Amunkáltató egyben köteles megtéríteni azt a költséget, amely a munkavégzésselkapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Magáncélú autóhasználattal okozott kár

Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.
Részlet a válaszából: […] ...[Mt.166. § (1) bek.]. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – főszabályszerint – a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50%-át nem haladhatja meg[Mt. 167. § (1) bek.]. Ezek a szabályok ugyanakkor csak olyan esetben alkalmazhatókegy káreseményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Egyenlő bánásmód – az állás betöltésekor

Kérdés: Gépkocsivezetőként dolgoztam az egyik cégnél, ahol felmondtak nekem arra hivatkozással, hogy munkaképességem megváltozott, és a munkáltatóm nem tud olyan munkát adni, amit így is el tudnék látni. Később a munkáltatóm álláshirdetést adott fel, amelyben több gépkocsivezetőt is keres, és mivel időközben meggyógyultam, én is jelentkeztem az állásra. Azonban elutasított, szerintem azért, mert nő vagyok, ezt azért gondolom, mert csak férfi gépkocsivezetőket alkalmazott. Kérdésem, hogy mit tehetek? Ha bírósághoz fordulok, lehet-e esélyem megnyerni a pert?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló foglalkoztatására azért nem került sor,mivel nő, és ezt alátámasztja az, hogy a munkáltató női és férfi munkaerőtkeresett felvételre gépkocsi-vezetői munkakör ellátására, és a munkavállalójelentkezésének időpontjában a munkaerő-felvétel még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Közszolgálati jogviszony vagy megbízási szerződés?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam, de létszámleépítés miatt közös megegyezéssel megszüntettük a jogviszonyomat, azóta korengedményes nyugdíjban részesülök. A volt munkáltatóm több alkalommal is kötött velem megbízási szerződést, amelynek keretében ugyanazt a munkakört látom el (határozatokat írok), mint korábban, ugyanannál az asztalnál ülök, mint korábban. Persze a megbízási díj kevesebb, mint az illetményem volt. Az egyik ismerősöm szerint kérhetném a megbízási díj és a korábbi illetményem közötti különbözet megtérítését a munkáltatómtól, mivel valójában közszolgálati jogviszonyom van, hiszen a jelenlegi munkám mindenben azonos a közszolgálati jogviszonyban ellátott tevékenységemmel. Mások szerint hiányzik egy fontos feltétel, az eskü letétele, e nélkül nem jön létre közszolgálati jogviszony. Kérdésem, hogy melyiküknek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...más lapra tartozik,hogy kérelmének önként eleget tesz-e a közigazgatási szerv, és elutasításesetén Ön mit választ: beletörődik, vagy keresetével bírósághoz fordul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.