Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt erősíti az is, hogy amennyiben a munkavállaló a munkáltató magatartását egyoldalú munkaszerződés-módosításnak értékelte volna, a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kellett volna előterjesztenie [Mt. 287. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...venni.A fentiektől eltérően a munkavégzés alóli felmentésidőtartamára a munkavállalót az Mt. 93. § (3) bekezdése alapján azátlagkeresete illeti meg. A munkavállaló átlagkeresetét az Mt. 152. § (4)bekezdése alapján az utolsó négy naptári negyedévre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. bizonyos esetekben (végkielégítés, felmondási időrejáró díjazás) átlagkereset-fizetést ír elő. Az átlagkereset fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.