Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya felmentéssel fog megszűnni.Ha a közalkalmazott még a felmentést megelőzően betegség miatt keresőképtelenné válik, vagy a keresőképtelenségének oka beteg gyermekének az ápolása, a felmentési idő legkorábban csak a betegség miatti keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
Részlet a válaszából: […] ...mind a pótlék csak úgy alkalmazható, hogy ezzel nem tesz különbséget az azonos értékű munkát végző oktatói között.A betegség miatti keresőképtelenség, azaz a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár [Mt. 146. § (5) bek.]. Ebbe a távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Krónikus betegségről való tájékoztatás

Kérdés: A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel – jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) – küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...betegségek és fogyatékosságok között sorolja fel.A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évet követően kezdődik [Mt. 68...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Munkavállalói felmondás "elfogadása"

Kérdés: Az egyik munkavállalónk már harmadik éve áll az alkalmazásunkban határozatlan idejű munkaviszonyban. Néhány hete sajnálatos módon az egyik gyermeke kórházba került, majd amikor kiderült, hogy a jövőben is állandó kórházi kezelésre szorul, a munkavállaló házastársa bejött a munkahelyre, és átadta a munkavállaló felmondását. Az írásba foglalt felmondás ugyan nem tartalmazott indoklást, de a férj elmondta, hogy mivel a kisgyermek nem maradhat az édesanyja nélkül, a munkavállaló nem lesz képes ellátni a munkaköri feladatait, és azért közli ő a felmondást, mert a feleségét kiírta az orvos, ugyanis állandóan a gyermekük mellett van. A munkáltatói jogkör gyakorlója nem vette át az iratot, gondolkodási időt kért, mert nem akarta ilyen könnyen elengedni a munkavállalót. Kötelesek vagyunk-e elfogadni a munkavállaló felmondását? Ha igen, megkövetelhetjük-e, hogy letöltse a harmincnapos felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama alatt a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben a gyermeke mellett tartózkodik. Mivel az Mt. értelmében a munkavállaló a keresőképtelensége tartamára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak

Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...a természetben igénybe nem vett szabadságot a munkáltató köteles pénzben megváltani (Mt. 125. §). Megjegyezzük, hogy a munkavállaló keresőképtelenségének ideje szabadságra jogosító idő, ezért a szabadságra ez alatt az időtartam alatt is jogot szerez, ugyanúgy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben meghatározott bérelemeken felüli prémiumrendszer és a jogosultsági feltételek meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...§). Más a helyzet, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva (pl. mert hosszabb idejű keresőképtelenség miatt a munkáltató nem is osztotta be a munkavállalót az adott hónapban). Ilyenkor nem lehet megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Betegség alatti felmentés

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. 68. §-ának (2) bekezdése mondja ki, hogy a munkáltatói felmentés esetén a felmentési idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év leteltét követő napon kezdődhet el. A kérdezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Felmondási idő kezdete betegség miatti keresőképtelenség esetén

Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója 2012. június 20. napjától betegállományban van, a munkaköre azonban időközben megszűnt. A 2012. július 1-jén hatályba lépett új Mt. alapján felmondható-e a munkaviszonya a keresőképtelenségének ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos rendelkezések az irányadók [Mth. 7. § (2) bek.]. Erre figyelemmel, annak ellenére, hogy a munkavállaló betegség miatti keresőképtelensége még az új Mt. hatálybalépését megelőzően kezdődött, amennyiben a munkaviszonyt 2012. július 1-jét követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót az Mt. 137. §-a alapján betegsége miattikeresőképtelensége esetén évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg, annakideje alatt pedig a távolléti díjának 70%-a jár a részére. A 15 nap leteltétkövetően a munkavállalót az Ebtv. rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
1
2