8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Jegyző személyi illetménye
Kérdés: A Kttv. 235. §-a alapján az önkormányzati hivatalban személyi illetményt állapíthat meg a jegyző a polgármester jóváhagyásával minősítés, illetve teljesítményértékelés alapján a kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére. A személyi illetmény a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozik, határozott időre. A Kttv. 246. §-a szerint a jegyző közszolgálati jogviszonyában a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a X. fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően alkalmazni kell. A Kttv. 254. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jegyző részére a polgármester – a minősítésétől, ennek hiányában a teljesítményértékeléstől függően – személyi illetmény megállapítására is jogosult. A jegyző részére a személyi illetmény megállapítása, összhangban a Kttv. 235. §-ában foglaltakkal, a tárgyév március 1-jétől következő év február végéig határozott időre állapítható meg, vagy megállapítható határozatlan időre, és csak akkor kell módosítani, ha esetleg a minősítés vagy ennek hiányában a teljesítményértékelés nem kivételes, vagy ha emelésre kerül sor?
2. cikk / 8 Közterület-felügyelő díjazása – az önkormányzati hatáskör
Kérdés: Közterület-felügyeletünknél a munkáltató szeretne közterület-felügyelői pótlékot bevezetni. Mivel a Kttv. konkrétan a közterület-felügyelői pótlékot nem nevesíti, mi módon, milyen jogcímen teheti ezt meg a munkáltató? Adhat-e egyéb pótlék címszó alatt ilyen pótlékot, vagy a képviselő-testület rendeletben meghatározhatja-e ezt a pótlékot a közterület-felügyelet köztisztviselői számára? Tudomásom szerint a Magyar Államkincstár által üzemeltetett KIRA-rendszer tartalmazza az egyéb pótlékot, de a Kttv.-ben az egyéb pótlékot a jogalkotó nem nevesíti.
3. cikk / 8 Áthelyezés közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Új közalkalmazottat vennénk át egy másik intézményből, áthelyezéssel. Ekkor van-e lehetőség próbaidő kikötésére? Minimálisan mennyi időt vehet igénybe az áthelyezés? Meddig van lehetősége az előző intézménynek, hogy visszatartsa a dolgozót?
4. cikk / 8 Közszolgálati címek – megőrzésük áthelyezéskor
Kérdés: A Kttv. 126-127. §-ai szólnak a közigazgatási (fő)tanácsadói, illetve a szakmai (fő)tanácsadói címek adományozásáról. Ha valaki például egy minisztériumban megkapja valamelyik címet, majd áthelyezéssel kerül át egy másik, például a Kttv. 2. §-a alá tartozó szervhez, alanyi jogon viszi-e magával a címét, kötelező-e azt számára az új munkahelyén is tovább fenntartani, vagy a hivatali szervezet vezetőjének döntése, hogy az előző munkahelyen kapott címet az áthelyezéssel együtt adományozza-e a belépő munkatársnak? Ha kötelező, mi a teendő akkor, ha az új munkahelyen a törvényi 20% már betelt?
5. cikk / 8 Pedagógus besorolása
Kérdés: 1992. szeptember 15-től 2014. november 30-ig fegyveres testületnél hivatásos jogviszonyban dolgoztam. Nyelvtanári diplomát szereztem 2005-ben, gyógypedagógus diplomát pedig 2008-ban. Most lehetőségem lenne némettanár pedagógusként elhelyezkedni. Melyik kategóriába, fokozatba kell, hogy besoroljanak?
6. cikk / 8 Illetményeltérítés visszavonása
Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban – a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül – 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetményeltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?
7. cikk / 8 Köztisztviselői, ügykezelői besorolás alapja
Kérdés: Ügykezelőként dolgozom, és kértem a munkáltatómat, hogy a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatához tartozó főelőadói munkakörbe soroljon át, mert szerintem a munkakörömbe tartozó feladatok (támogatások igénybevételével összefüggő adatszolgáltatás, számítógépes adatfeldolgozási feladatok ellátása) érdemi ügyintézői feladatoknak minősülnek, ezért a középiskolai végzettségemre és a közszolgálati jogviszonyban töltött időmre tekintettel kell besorolni. Szerintem az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, hogy a munkáltatóm az engem helyettesítő munkatársamat köztisztviselőnek sorolta be, holott nem rendelkezik nálam magasabb iskolai végzettséggel.
8. cikk / 8 Illetményeltérítés megállapítása
Kérdés: Munkáltatóként a tavalyi év folyamán az egyik köztisztviselő illetményét eltérítettük a teljesítményértékelése alapján. Most is elégedettek vagyunk vele, és az idei évre is megemelnénk az illetményét. Kell-e valamilyen külön intézkedést tennünk, ha ugyanakkora mértékben térítenénk el idén is? Helyesen járunk-e el, ha a teljesítményértékelést vesszük alapul, ennek segítségével meghatározva a szakmai munka értékelését?