11 talált cikk a munkaviszony , pedagógus , köznevelési foglalkoztatotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: 2023. szeptember 1. óta öregségi nyugdíjasként dolgozom óvodapedagógus alkalmazásban megbízási szerződéssel egy önkormányzati óvodában, ami 2024. augusztus 31-ig szól. Mivel se szabadság, se más juttatás sem jár, ezért a következő nevelési évben határozott munkaszerződéssel folytatnám a munkát. Kérhetem a munkáltatót, hogy ebben a státuszban foglalkoztasson?

Kérdés: A Púétv. 73. §-a rendelkezik a magasabb vezetői megbízásokról. Az intézményvezetői feladatokat az igazgató látja el. Ezt megelőzően a Kjt. és a 326/2013. Korm. rendelet alapján az intézményvezető látta el a magasabb vezetői megbízást (bölcsőde-, óvodavezető). Kell-e módosítani a megbízást, illetve alapító okiratot, törzskönyvi bejegyzést a MÁK felé az intézményvezető és az igazgató elnevezés közötti eltérés miatt, kell-e hozzá képviselő-testületi döntés, vagy elegendő a törvényi hivatkozással a kinevezési megbízást módosítani? A vezető személyében változás nincs, csak a kinevezési, megbízási okmányán intézményvezető szerepelt, az új jogszabállyal igazgató.

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógus 2023-ban betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét, és kérte megszüntetni a jogviszonyát felmentéssel, azonban a munkáltató kérésére - a tanév végéig - elállt szándékától. Jár-e felmentés részére, ha nyugdíjasként a tanév végén kéri megszüntetni a jogviszonyát, vagy a nyugdíjas státuszára tekintettel a munkáltató indokolás és felmentés nélkül bármikor megszüntetheti azt?

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?

Kérdés: Változik-e a pedagógusok bére a 2023. december 1-jei garantált bérminimum emelése miatt? Például: Pedagógus I/2: 2023. 07. 01.: alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 77.160 Ft-tal = garantált bérminimum 296.400 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 94.848 Ft = összesen 391.248 Ft, minimális illetményre emelés + 18.752 Ft = minimális illetmény = 410.000 Ft/hó. 2023. 12. 01-től az alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 106.760 Ft = garantált bérminimum 326.000 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 104.320 Ft = összesen 430.320 Ft/hó. Vagy mivel a Pedagógus I. kategória illetménye összességében 2023. november 1-jétől nem lehet kevesebb, mint 410.000 Ft/hó, és ez az összeg már magasabb, mint a garantált bérminimum (326.000 Ft/hó), ezért nem kell figyelembe a 2023. decemberi garantált bérminimumra vonatkozó emelést?

Kérdés: A Púétv. 161. §-a rendezi 2024. január 1-jétől a szabadságokat. Jól értelmezzük, hogy e jogszabály alapján az új köznevelési jogviszonyba és az Mt. szerinti jogviszonyba is átvihető a 2023. évi megmaradt szabadság, különös tekintettel a jelenleg GYES-en és GYED-en lévő kollégákat illetően, akiknek jelentős mennyiségű szabadságuk van? Ez jelentősen befolyásolja a 2024. évi bérigényünket is.

Kérdés:

Egy pedagógus november 1-jétől nyugdíjas lesz, viszont nem fogadta el 2023. szeptember 29-éig a köznevelési foglalkoztatotti státuszt, ezért októberben a felmentését tölti, valamint ki kell fizetni neki a ledolgozott idő szerinti végkielégítést. Ebben az esetben, ha munkaviszonyt nem létesít, hanem óraadóként megbízási szerződéssel tovább dolgozik, vissza kell neki fizetni az időarányos végkielégítést?

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?

Kérdés: Nyugdíjas óvónő visszafoglalkoztatásánál merült fel kérdésként, hogy van-e mód az Mt. hatálya alatt foglalkoztatni önkormányzati fenntartású óvoda esetén?