36 cikk rendezése:
21. cikk / 36 Sérelemdíj és a munkához való jog sérelme
Kérdés: Munkahelyemen 2016. december 20-án – a próbaidő lejárta előtt két nappal – volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.
22. cikk / 36 Kinevezés egyoldalú módosítása
Kérdés: Közalkalmazottként egy szociális intézetben vagyok gépkocsivezető, egy tizenhét személyes kisbuszt vezetek immáron tizenhét éve. Elrendelheti-e a munkáltatóm, hogy a jövőben karbantartóként foglalkoztat, és csak esetenként kell vezetnem?
23. cikk / 36 Téves besorolásból eredő illetménykülönbözet iránti igény
Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?
24. cikk / 36 Jubileumi jutalom – a tanácsnál munkaviszonyban töltött idő beszámítása a jogszerző időbe
Kérdés: 1986. október 20-tól 1987. december 8-ig munkaviszonyban álltam a Nagyközségi Közös Tanács VB Egységes Szakigazgatási Szervnél. 1988. január 7-től folyamatos közalkalmazotti jogviszonyom van. 2011 novemberében 25 éves jubileumi jutalomban részesültem. A 30 éves jubileumi jutalmamat 2016 novemberében kellett volna kifizetnie a munkáltatómnak, de most az 1986-1987. évi időszakot nem akarják elismerni a jubileumi jutalom beszámításába, mivel szerintük az akkori tanács nem minősül a Kjt. hatálya alá tartozó szervnek. Ez az időszak beszámít-e a jubileumi jutalomba?
25. cikk / 36 Áthelyezési lánc és a jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Az Mth. 2. §-ának (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya a régi Mt. hatálybalépése (1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve –, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el. A szóban forgó kolléga jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak 1992. július 1-je előtt: 1983. IX. 1.-1985. XII. 13. (megszűnés áthelyezéssel), 1985. XII. 14.-1989. VIII. 31. (megszűnés áthelyezéssel), 1989. IX. 1.-1991. VII. 15. (megszűnés áthelyezéssel), 1991. VII. 16.-1992. VI. 30. (megszűnés: munkaviszony megszűnt). 1992. július 1-jétől közalkalmazotti jogviszonya folyamatos ugyanazon a munkahelyen. Kérdésünk: az áthelyezéssel érintett 1992. július 1-je előtti időszakok a jubileumi jutalom szempontjából beszámítanak-e, vagy miután 1992. június 30-án jogviszonya megszűnt, csak az ezt követő időszak vehető figyelembe?
26. cikk / 36 Polgármesteri hivatal konyhásai
Kérdés: Egy polgármesteri hivatalnál jelenleg közalkalmazottként vagyunk foglalkoztatva mint konyhások. Kiszivárgott, hogy az önkormányzat vezetősége azon gondolkodik, valahogy átraknának bennünket az Mt. hatálya alá. Hogyan tehetik ezt meg, kinek kell erről döntést hozni, hogy egyik törvény alól a másikba csak úgy átrakjanak bennünket?
27. cikk / 36 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnése
Kérdés: 2016. május 17-től vezető gondozó vagyok, közalkalmazottként. 2016. december 31-ével a szerződésem lejárt. A munkámhoz kell a szociális asszisztensi végzettség, melynek megszerzését elkezdtem. Nem hosszabbítják meg a kinevezésemet, mivel nem fejeztem be az iskolát, vagyis olyan dolgozót vesznek föl, aki már megszerezte a képesítést. Felmentési idő nincsen?
28. cikk / 36 Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben
Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
29. cikk / 36 Nyugdíjas álláshelyének betöltése a közszolgálatban
Kérdés: Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnk a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára való tekintettel nyugdíjjogosultságot szerzett, és élt is ezzel a lehetőséggel. Az általa ellátott vagy más feladat ellátására lehet-e őt a nyugdíjjogosultsága mellett újból megbízásos jogviszonyban alkalmazni, illetve az ő álláshelyére ki lehet-e nevezni új köztisztviselőt?
30. cikk / 36 Jubileumi jutalomra jogosító idők 1992 előtt
Kérdés: Az önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők esetén hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy az 1992. július 1-je előtt eltöltött valamely jogviszonyuk beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha az akkori munkáltató már nem létezik, csak a munkakönyvben feltüntetett neve ismert? Például a megyei településtisztasági szolgáltató vállalatnál, a városi tanács VB közterület-fenntartó intézményénél, illetve kommunális üzeménél munkaviszonyban töltött idők beszámítanak-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe?