Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
Részlet a válaszából: […] ...legyen. Ha azonban ez a dokumentum olyan pontot is tartalmaz, amiről a munkáltató nem dönthet egyedül, hiszen a törvény szerint a felek közös megegyezését igényli, akkor magából az okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy ahhoz a munkavállaló beleegyezését adta....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Iskolabezárás – szülői mentesülés vagy részmunkaidő-kikötés

Kérdés: Számos munkavállalónk kisgyermeket nevel, akiket a nevelési, oktatási intézmények bezárása miatt otthon kell felügyelnie. Jogosult-e erre tekintettel igazolt távollétre? Hogyan állapodhatunk meg velük részmunkaidős foglalkoztatásban?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül igazoltan hiányzik a gyermekét otthon felügyelő szülő.Köztes megoldás lehet a részmunkaidőre való átállás is. A felek közös megegyezéssel ugyanis csökkenthetik a munkaszerződés szerinti munkaidő mértékét (Mt. 58. §). Ekkor azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Az ügyvezetőnek van ki nem vett szabadsága 2015-ről. Tehet-e olyan nyilatkozatot, miszerint saját akaratából nem vette ki a szóban forgó napokat, és nem is kívánja azt a következő évre átvinni, sem megváltani? Ha a munkaviszonya 2016-ban megszüntetésre kerül közös megegyezéssel, abban kiköthetjük, hogy a ki nem vett szabadságai elvesznek, és nem fizeti ki azokat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyévben fel nem használt szabadságot a következő évben a januári bérrel együtt pénzben kifizetik) [Mt. 122. § (5) bek.].Ami a közös megegyezést illeti, a törvény csak azt tiltja, hogy a munkavállaló a munkabér iránti igényéről egyoldalú nyilatkozatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatásra jön létre.A 82. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a munkáltató és a munkavállaló amunkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkáltató tehátköteles a munkavállalót foglalkoztatni, de nem köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Határozott idejű munkaviszony határozatlanná válása

Kérdés: Egy gyermeke otthoni gondozási céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kolléga helyére határozott idejű munkaszerződés keretében új munkavállalót vettünk fel. A határozott idő tévesen a szülési szabadság tartamára lett meghatározva. Ez utóbbi 24 hét már lejárt. Ennek értelmében a szerződés határozatlanra változott? Milyen módon szüntethető meg a munkaviszony? Csak közös megegyezéssel? A képességgel, magatartással kapcsolatos probléma nem áll fenn.
Részlet a válaszából: […] ...tovább dolgozott, úgy a munkaviszony határozatlanidejűvé alakult át. A határozatlan idejű munkaviszony a próbaidő elteltétkövetően közös megegyezéssel, rendes vagy rendkívüli felmondással szüntethetőmeg. A rendes felmondást a munkáltatónak indokolnia kell, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.