7 talált cikk a foglalkoztatás , munkáltató , adó , egyenlő bánásmód , kölcsönzött munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Megteheti-e a kölcsönvevő munkáltató, hogy a munkaerő-kölcsönzésben, egy adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül mindenkinek megszünteti a kikölcsönzését (amelynek eredményeképpen minden munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre kerül a kölcsönbe adó által), majd helyettük, ugyanattól a kölcsönbe adótól nem magyar állampolgárságú munkavállalókat kölcsönöz ki, ugyanabba a munkakörbe?

Kérdés: Egy, az utóbbi időben egyre elterjedtebb jogintézmény, illetve kapcsolatrendszer értelmezésében, a munkaerő-kölcsönzéstől való elhatárolásban kérjük a segítségüket, mégpedig az "Employer of Record" (EOR) intézményével kapcsolatban. Ez alatt olyan, valamely uniós tagállamban székhellyel rendelkező szervezeteket értünk, amelyek megállapodást kötnek egy többnyire (de nem kizárólag) harmadik országbeli vállalattal, hogy a nevükben – de facto helyettük – alkalmazzák az általuk megjelölt munkavállalókat és fizessék a munkabérüket, ezek mellett pedig felelősséget is vállalnak a foglalkoztatási és adózási kérdésekben. Tehát egy EOR-vállalat kvázi a munkáltató szerepét veszi át, és ellátja a HR-rel, bevándorlással és bérszámfejtéssel kapcsolatos jogi és adminisztratív teendőket. Ugyanakkor a napi munkavégzésben az EOR nem vesz részt, nem ad utasításokat a munkavállalóknak, és nem is ellenőrzi munkavégzésüket. A struktúra használata – elméletileg – lehetővé teszi a harmadik országbeli vállalatok számára, hogy közvetve, helyi jogi személy létrehozása nélkül "foglalkoztassanak" munkavállalókat egy tagállamban. Fontos, hogy az EOR-vállalat a megbízó harmadik országbeli vállalat által megjelölt személyt alkalmazza, tehát toborzási tevékenységet nem végez. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a tényleges felügyeleti és irányító szerepet az EOR-vállalattal szerződésben álló munkáltató látja el, például meghozza a javadalmazásra, a munkavállaló feladataira és felelősségeire, a projektekre és a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó valamennyi döntést. Az EOR ezen tevékenységek adminisztratív és jogi hátterének biztosításáért felel. A fent ismertetett jellemzők alapján felfedezhető-e különbség a magyar jogban ismert és alkalmazott munkaerő-kölcsönzés és az EOR között, vagy a két intézmény megfeleltethető-e egymásnak? Amennyiben nem azonosak, létezik-e az EOR-t szabályozó jogszabály a magyar jogban, vagy teljesen ismeretlen és szabályozatlan még ez a jogintézmény? Amennyiben az EOR-tevékenység munkaerő-kölcsönzésnek minősül, azonban a vállalat nincsen munkaerő-kölcsönzőként nyilvántartásba véve, ennek milyen következményei lehetnek, továbbá a munkavállaló erre a kötelezettségszegésre történő hivatkozással közvetlenül érvényesíthet bármilyen igényt? Amennyiben igen, melyek ezek?

Kérdés: Humánszolgáltató cégként munkavállalók kölcsönzésével is foglalkozunk. Egyik munkavállalónk kikölcsönzését megszüntette a kölcsönvevő, erre hivatkozással felmondtunk neki, a felmondási ideje alatt már nem kell dolgoznia. A munkavállaló az egyenlő bér elvére hivatkozva jelezte, hogy mivel elmúlt 50 éves, igényt tart a kölcsönvevő kollektív szerződése szerinti emelt összegű végkielégítésre. Ez egyhavi távolléti díjjal jelent magasabb összeget, mint ami az Mt. szerint megilletné, és amit mi már kifizettünk neki. A kölcsönvevő kollektív szerződését kötelesek vagyunk tiszteletben tartani?

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?

Kérdés: 2011. december 1-jétől változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Többek között szigorodott az a szabály, hogy milyen feltételekkel kell egyenlő bért fizetni a kölcsönvevő saját munkavállalóinak és a kölcsönzött dolgozóknak. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. ismét módosít a szabályokon, mégpedig a munkáltatókra kedvezőbben. Kölcsönvevői szempontból mikortól kell ugyanazokat a juttatásokat (műszakpótlék, éjszakai pótlék, cafeteria) adni a kölcsönözötteknek is?

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?

Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?