15 cikk rendezése:
11. cikk / 15 Munkaidő-nyilvántartás és a munkavállaló aláírása
Kérdés: A gyakorlatban rendkívül nagy hibaforrás, ha a munkavállalók vezetik a munkaidő-nyilvántartást. Ezt kiküszöbölendő, megfelelő eljárás-e, ha a munkáltató az Mt. 134. §-ának (3) bekezdésére alapozva a munkaidő-beosztás és a munkaidő-nyilvántartás összekapcsolásaként egy olyan nyomtatványt rendszeresít, amelyben eleget tesz annak a követelménynek, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább egy héttel előre közölni kell? Tehát közli a munkaidő-beosztást, a munkaidő-nyilvántartást pedig azzal teljesíti, hogy a tervezett munkaidő-beosztásnak megfelelő vagy attól eltérő óraszámot ír a teljesített munkaidő rovatba, ebből pedig kiderül az esetlegesen felmerülő rendkívüli munkaidő óraszáma. Az említett törvényi hivatkozás szerint megfelelő az eljárás, ha ezt a nyomtatványt a munkavállalóval (a lehetőséget megadva neki a változások átnézésére) hónap végén íratja csak alá a munkáltató. Mivel a törvény nem ír elő formai követelményeket a munkaidő-nyilvántartásra, ezért, álláspontom szerint, a naprakészség nem a dolgozó aláírásával valósul meg, hanem a munkaidő kezdetének és végének feltüntetésével. Tehát egy olyan típusú munkaidő-nyilvántartás, amely nem tartalmazza minden beosztás szerinti napon a dolgozó aláírásának a helyét, nem ellentétes a jogszabállyal. Kérem a fenti kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat megosztani!
12. cikk / 15 Bérpótlékrész figyelembevétele a távolléti díjban
Kérdés: 2013. augusztus 1-jét megelőző időszakban a szabadságokat a bérpótlékok figyelembevétele nélkül számoltuk el, ugyanis a szabadságot is munkaidő-beosztásként értelmeztük, a rendelkezésre állás is megkövetelhető ilyenkor a dolgozótól. A kérdésem az lenne, hogy 2013. augusztus 1-jét követően a szabadságok elszámolásánál kötelezően figyelembe kell-e venni a bérpótlékokat?
13. cikk / 15 Szabadságkiadás készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: Az új Mt. rendelkezése szerint a rendes szabadság kiadásánál azt kell figyelembe venni, hogy az adott napra hány óra munkavégzésre volt beosztva a munkavállaló. Egy 12 órás beosztású napra eszerint 1,5 nap szabadságot kell kiírnom. Hogyan kell ezt értelmezni készenléti jellegű munkakörben, ahol rendszeresen lehet napi 12 óra a napi munkaidő? Ez azt jelentené, hogy a készenléti jellegű munkakörben dolgozó kollégáink egyharmaddal kevesebb rendes szabadságot kapnak, mint a napi 8 órában dolgozó többi munkavállaló?
14. cikk / 15 Ügyeleti idő elszámolása
Kérdés: Informatikus munkavállalóink rendszerfelügyelőként gyakran teljesítenek ügyeletet. Az új Mt. szerint nemcsak az ügyelet alatti tényleges munkavégzés, hanem a teljes ügyeleti idő rendkívüli munkavégzésnek számít majd. Attól tartok, hogy így nagyon hamar kimerül a rendkívüli munkavégzés 250 órás éves kerete. Van-e más munkaidőszabály, amely során az ügyeleti időt figyelembe kell vennünk az új törvény szerint?
15. cikk / 15 Hétvégi munkavégzés elszámolása
Kérdés: Munkahelyemen, egy múzeumban "folyamatos munkarend" van érvényben. A december hónapot szabadságon kell töltenie mindenkinek. Nekem nem fedi le a maradék 15 nap szabadságom a december hónapot, mivel ott 21 munkanap van. Erre hivatkozva 6 napot kell dolgoznom, amely napok szombat és vasárnapi napok lesznek a beosztás szerint. A szombat, illetve vasárnap ugyanolyan munkanapnak számít-e, mint a többi, vagy a vasárnapok kettőnek számítanak-e? Az így ledolgozott napok (3 szombat, 3 vasárnap) jogilag is 6 napnak számítanak?
