Munkahelyi balesetből eredő kárigény munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Augusztusban az egyik partnerünknél baleset érte az egyik munkavállalónkat. A partner cég egyik belsős munkatársa szabálytalan rakodás során ráejtett egy ládát a mi munkavállalónk lábára. Jelenleg betegállományban van, táppénzt fizetünk neki. Amunkavállaló már jelezte, hogy kártérítést fog kérni a baleset miatt. Ezt velünk vagy a kölcsönvevővel szemben tudja érvényesíteni? Igaz, hogy a bért mi fizetjük neki, de véleményünk szerint a balesetért egyáltalán nem vagyunk felelősek.
Részlet a válaszából: […] ...alapján lehet érvényesíteni, külön perben, polgári bíróság előtt. Ez fordítva is igaz: ha a munkavállaló a kölcsönvevőtől követel kártérítést, a kölcsönvevő is élhet polgári jogi kárigénnyel Önökkel szemben, arra alapozva, hogy a kárt az Önök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Bírság levonása a munkabérből

Kérdés: Német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsit vezettem Hollandiában, és egy alkalommal, amikor a kötelező pihenőidőt töltöttem, szabálytalan parkolás miatt bírságot szabtak ki. A bírságot a cégcsoport német tagvállalata kapta, mivel ő a gépjármű tulajdonosa. Az esetet bejelentettem a magyar munkáltatómnak, azzal, hogy nem értek egyet a bírsággal, mert szabályosan parkoltam. Ennek ellenére a bírsággal szemben nem éltek jogorvoslattal, hanem a munkáltatóm a következő fizetéseimből levonta annak összegét. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...lehet a munkáltatót ért kárért (az Ön kérdése szerint: a parkolási bírság miatt a magyar munkáltató a német vállalkozásnak fizetett kártérítést), de csak akkor, ha a munkáltató bizonyítja, hogya) Ön munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegte,b) ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon

Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
Részlet a válaszából: […] A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni. A tájékoztatásnak (bérlapnak) olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] ...összeg és az ezt meghaladó kára, összesen legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére.Ugyanakkor a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó, az Mt. 179-191. §-aiban található általános szabályok alkalmazását a Kftv. nem zárja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Kollektív kárfelelősség lopás esetén

Kérdés: A gyárterületről rendszeresen tűnnek el kisebb-nagyobb értékű munkaeszközök, senki sem tudja, hogyan. Az utóbbi időben olyan értéket ért el a hiány, amelyet már nem tűr el a cégvezetés, és bejelentették, hogy a következő alkalommal, ha nem lesz meg a felelős, egyenlő arányban mindenkitől le fogják vonni a kár mértékét. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalók egyenlő arányban viselik [Mt. 181. § (1)-(2) bek.].Nincs lehetőség azonban arra, hogy a munkáltató anélkül, hogy a kártérítési feltételeket bizonyítaná, egyenlő arányban mindenkit felelőssé tegyen, már csak azért sem, mert a – vélt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Kollektív felelősség a munkaviszonyban

Kérdés: Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállaló fegyelmi és kártérítési felelőssége is az egyéni, vétkes (felróható) kötelezettségszegésre épül [Mt. 56. § (1) bek., 179. § (1) bek.]. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállalóval szemben a felelősségre vonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Munkavállalói kárfelelősség

Kérdés: Vállalatunknál feltehetően lopás történt, egy rezgőcsiszoló tűnt el. Ennek sem pontos ideje, sem az eltűnés körülményei, sem pedig a gép műszaki állapota, ára nem ismertek. Ennek ellenére kollektív büntetés gyanánt a cég összes fizikai dolgozóját kártérítésre kötelezik, ám ez egyelőre csak szóban merült fel. Mi a hivatalos útja a kár megtéríttetésének a munkáltató részéről? Megtagadható-e a fizetés, illetve mi a teendő abban az esetben, ha minden indoklás, értesítés nélkül levonja a fizetésemből a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...Akárfelelősség megállapítása esetén is csak végrehajtható határozat vagy amunkavállaló hozzájárulása alapján van lehetőség a kártérítés munkabérbőltörténő levonására [Mt. 161. § (2) bek.]; egyoldalú munkáltatói intézkedésretehát nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme

Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – általánosszabály szerint – a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. atények kirívóan okszerűtlen értékelése, illetve a kirívóan súlyosjogalkalmazási, jogértelmezési tévedés) értékelhető a kártérítési felelősségetmegalapozó felróható magatartásként (EBH 2001. 526., EBH2002. 750.). A kislétszámú szakszervezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Kollektív kárfelelősség

Kérdés: A munkáltatónknál a raktárból eltűnt néhány reklámanyag, szórólapok, plakátok, valójában azt sem tudjuk, mi volt bent. A raktár zárható, csak néhány ember mehet be, de a főnök titkárnőjénél is van pótkulcs. Az ügyvezető úgy döntött, hogy minden dolgozónak, akinek kulcsa volt a raktárhoz, levon 15 000 Ft-ot a fizetéséből, kivéve a titkárnőjét, mivel ő "nem szokott lemenni". Ehhez a levonáshoz valamilyen papírt is alá akar írattatni velünk, és azzal fenyeget, hogy feljelent mindenkit, ha nem írjuk alá. Mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bekezdés]. Ettől eltérően, a munkavállaló vétkességére tekintetnélkül a teljes kárt köteles megtéríteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
2