Boltvezetők munkaideje és felelőssége

Kérdés: Országos bolthálózattal működő multicég szakszervezeti tisztségviselője vetette fel a boltvezetőket érintő alábbi problémát. Az érintett kereskedelmi vállalatnál a boltvezetők munkaköre számos tevékenységre terjed ki, például a megérkezett termékek leszedése, polcok feltöltése, az üzlet nyitása, a napi munkafolyamatok megszervezése, a kassza indítása, kezelése, a vásárlói panaszok kezelése, rendelés leadása, belső oktatás megszervezése. Továbbá az üzletvezető besegít a dolgozóknak, hogy ne keletkezzen túlóra, ennek következtében a boltvezető reggeltől estig bent van az üzletben. Ezen túlmenően a bolti dolgozók esetleges mulasztásait is a boltvezetők terhére róják. Például a személyzeti vásárlás elmulasztott bizonylatolása, vagy a jelenléti ív pontatlan vezetése esetén, akkor is, ha van más munkatárs, aki aznap a műszakvezető. Felelősségre vonás is történik, és ismétlődés esetén elbocsátás a következmény, természetesen a kimutatható rendkívüli munkavégzés ellentételezése nélkül. Szabályos-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A boltvezetői munkakör önmagában nem jár eltérő munkaidő- vagy felelősségi szabályokkal. Ez legfeljebb akkor állhat fenn, ha a boltvezető az Mt. értelmében vezető állású munkavállalónak minősül. Ez leginkább "minősített vezetőként" képzelhető el, azaz akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Bírság levonása a munkabérből

Kérdés: Német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsit vezettem Hollandiában, és egy alkalommal, amikor a kötelező pihenőidőt töltöttem, szabálytalan parkolás miatt bírságot szabtak ki. A bírságot a cégcsoport német tagvállalata kapta, mivel ő a gépjármű tulajdonosa. Az esetet bejelentettem a magyar munkáltatómnak, azzal, hogy nem értek egyet a bírsággal, mert szabályosan parkoltam. Ennek ellenére a bírsággal szemben nem éltek jogorvoslattal, hanem a munkáltatóm a következő fizetéseimből levonta annak összegét. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...és a kár között, valamintd) Ön nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 179. § (1)-(2) bek.].Ha Ön a kárfelelősségét nem ismeri el, a munkáltatónak fizetési felszólítással vagy bíróság előtt kell érvényesíteni az igényét [Mt. 285...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Munkáltatói kárigény – közvetlenül nem vonható le a bérből

Kérdés: Divízióvezető munkavállalónk rendes felmondással megszüntette munkaviszonyát, most felmondási idejét tölti. Az elszámolás körében merült fel egy problémánk. A kolléga céges autó használatára is jogosult volt. A járművet leadta, majd a műszaki átvétel során az amortizáció felett 60 000 Ft-ban határozták meg a szükséges javítási költségeket (kárpittisztítás és a karosszéria megkarcolása miatt). A vonatkozó szabályzatunk szerint ezt az összeget a munkavállalónak kell megtérítenie. A kollégának kiküldtük erről a csekket, de határidőre nem fizette be, nem is kívánt egyeztetni a kérdésről. Mit kell tennünk ahhoz, hogy ezt a tartozást levonhassuk a munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szigorú korlátokat állít a munkabér védelmére. Eszerint a munkabérből való levonásra csak három esetben kerülhet sor:jogszabály, végrehajtható határozat (pl. jogerős bírói ítélet), vagy amunkavállaló hozzájárulása alapján. Ettől érvényesen eltérni nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Igazolt és nem fizetett távollét – és az árvíz

Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. § g) pontja szerint mentesül a munkavállaló amunkavégzési kötelezettsége alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud amunkahelyén megjelenni. Az árvíz elháríthatatlan oknak (vis maior) minősül,azonban az idézett törvényhely ennek bekövetkezte mellett további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetesegyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltőmunkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történőmegszüntetéséhez [Mt. 28. § (1) bek.]. A szakszervezet a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Kollektív kárfelelősség

Kérdés: A munkáltatónknál a raktárból eltűnt néhány reklámanyag, szórólapok, plakátok, valójában azt sem tudjuk, mi volt bent. A raktár zárható, csak néhány ember mehet be, de a főnök titkárnőjénél is van pótkulcs. Az ügyvezető úgy döntött, hogy minden dolgozónak, akinek kulcsa volt a raktárhoz, levon 15 000 Ft-ot a fizetéséből, kivéve a titkárnőjét, mivel ő "nem szokott lemenni". Ehhez a levonáshoz valamilyen papírt is alá akar írattatni velünk, és azzal fenyeget, hogy feljelent mindenkit, ha nem írjuk alá. Mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés]. Az eset alapján feltehető, hogy nemvolt semmilyen jegyzék vagy átvételi elismervény. Ennek hiányában az általánoskárfelelősségi szabályok alkalmazandók, vagyis a bíróság előtt a munkáltatónakkell bizonyítania a kár bekövetkeztét és mértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Leltárfelelősség – a "kései" megállapodás és a hiány

Kérdés: A raktárvezető május 15-én vette át a raktárkészletet az esedékes leltározás után, és júniusban a leltárfelelősségi megállapodást is aláírtuk vele. A következő, júliusban esedékes leltár során kiderült, hogy az engedélyezett mértéket meghaladóan hiányoznak műszaki alkatrészek. A munkavállalót felhívtuk, hogy jelölje meg a hiány okát, ha pedig nem tudja megtenni, akkor ismerje el a leltárfelelősséget, és adjon meghatalmazást a kártérítési összeg munkabéréből történő levonására, de ennek a felhívásnak nem tett eleget. Arra hivatkozik, hogy nincs érvényes leltárfelelősségi megállapodás közöttünk. Kérem, írják meg álláspontjukat, hogy miként lehet megoldani az ügyet!
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló az általános kárfelelősségi alakzatokkalellentétben a leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodás megkötése eseténvétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Leltárhiány azértékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.