Adható juttatás munkahelyi gyakorlat alapján

Kérdés: Cégünknél a termelés egyes területein/szervezeti egységeiben dolgozók a munkabérükön felül mozgóbérben, munkaköri pótlékban részesülnek. Ez nem szerepel a munkaszerződésekben, és szabályzat sincs róla, de hosszú évek óta ez a munkáltatói gyakorlat. Most egyes dolgozókat más, olyan területekre helyez át a vezetője, ahol viszont már nem illetné meg őket ez a pluszjuttatás. Helyesen járunk el, ha erről írásbeli tájékoztatót adunk át az érintett dolgozóknak, illetve pótlólag elkészítünk egy szabályzatot, amely tartalmazza, hogy ezek a bérelemek mely területen történő munkavégzésért, milyen összegben, milyen feltételek mellett fizethetők ki, és ezt is átadjuk a dolgozóknak a tájékoztatóval egyidejűleg?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti mozgóbér, illetve munkaköri pótlék a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásán alapuló ("adható") juttatás. Ilyen kötelezettségvállalás tehető munkáltatói szabályzatban, de egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével is [Mt. 17....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás egyoldalú munkaszerződés-módosítás miatt

Kérdés: Két hete a munkáltatóm kijelentette, hogy gazdasági ügyintéző helyett pénztárosra kívánja módosítani a munkakörömet, egyúttal az alapbéremet is visszavenné 15 százalékkal. Mindez számomra komoly visszalépést jelentene, ezért nem fogadtam el a módosítást. Mivel a munkáltatóijogkör-gyakorlóm ragaszkodott a módosításhoz, kénytelen voltam azonnali hatályú felmondással megszüntetni a munkaviszonyomat, hiszen a pénztárba osztottak be már előtte való héten is, mely számomra elfogadhatatlan lett volna. Most a munkáltató vezetője azt mondta, hogy a munkaviszonyt csak a felmondási idő letöltése mellett szüntethettem volna meg, és megtagadta a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díjam kifizetését. Mit tehetnék?
Részlet a válaszából: […] ...járó távolléti díjat, és, ha jogosultságot szerzett, a végkielégítés kifizetését. Amennyiben Ön hozzá kíván jutni az említett juttatásokhoz, munkaügyi perben érvényesítheti az igényét, melynek érdekében keresetet kell benyújtania a közigazgatási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai

Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben minden esetben meg kell állapítani a munkavállaló alapbérét, időbér formájában [Mt. 45. § (1) bek., 136. § (2) bek.]. Ettől eltérően a ténylegesen kifizetésre kerülő munkabért a munkáltató idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Mozgó bér bevezetése – munkáltatói kötelezettségvállalással

Kérdés: Dolgozóinkkal a munkaszerződésben bruttó havi alapbér vagy órabér fizetésében állapodtunk meg. Vezetőink mozgó bért szeretnének bevezetni a bérezés kiegészítésére, melynek összegéről havonta a munkáltató lenne jogosult dönteni a munkavállalók teljesítménye alapján. Úgy gondolják, hogy ez a dolgozókra is ösztönző hatással lenne. Milyen feltételei vannak a mozgó bér bevezetésének? Kell-e a munkaszerződéseket módosítani, amelyek most csak időbérről rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...mozgó bér nem lenne más, mint az időbérként meghatározott alapbéren felül járó, alapvetően a munkavállaló teljesítményétől függő juttatás. Ennek nincs semmilyen jogi akadálya.Mivel a mozgó bért a munkavállalók az alapbérükön felül kapnák, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Költségtérítés tartalmának rögzítése

Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
Részlet a válaszából: […] ...például a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén annyiban igényelheti a külföldi kiküldetés idejére ellátmányként kapott juttatást, amennyiben az ellátmány (kiküldetési költségtérítés) összege meghaladja az átlagos és szokásos kiadásokat. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Prémiumfeladat – ha késik a kitűzés

Kérdés: Üzletágvezetőink munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató március 31-ig prémiumfeladatot tűz ki, a kifizethető prémium pedig a személyi alapbér 25%-áig terjed. Az idén vezérigazgató-váltás miatt nem került sor határidőben a prémiumfeladatok kitűzésére. Kérdésünk, hogy ilyen esetben, ha később történik a kitűzés, csökkenthető-e a prémium összege időarányosan? Mi az a legkésőbbi időpont, amikortól a munkáltatónak már nem áll fenn prémiumfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...és teljesítéséhez kötheti, ha azonban ezt elmulasztja, erre mintkizáró okra nem hivatkozhat, és a munkaszerződésben kikötött juttatást kötelesmegfizetni. Ha a tárgyév utolsó előtti hónapja végén, illetve az utolsóhónapjában a prémiumfeladat kiírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet a válaszából: […] ...a két munkakört összevonja, és egységes órabérthatároz meg. A munkavállalók részére ekkor a munkáltató önállóan, egyoldalújuttatásként pótlékot állapíthat meg az egy műszakos belső rendészeti feladatokellátása esetére, azért, hogy ugyanannyit keressen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.