Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...tartani. Munkabérnek minősül e tekintetben minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás [Mt. 12. § (1)–(2) bek.], így a munkába járáshoz adott költségtérítés is. A munka egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Hallgatók – bérlet és szabadságmegváltás

Kérdés: Duális hallgatóknak milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet? Duális hallgató jogviszonya esetén melyek a szabadságmegváltás feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmaz, akkor az Mt. szabályait kell alkalmazni. Az Szkt. kimondja: a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott szakmához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] ...a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Munkavállaló képzésre kötelezése

Kérdés: A régi Mt. 103. §-ának (4) bekezdése kimondta: "A munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes." Az új Mt.-ben ilyen szabályt nem találtam, jelent ez tényleges változást?
Részlet a válaszából: […] ...nem jár (fizetetlen szabadság). Tanulmányi szerződés alapján különféle támogatások nyújthatók (pl. a távollét idejére anyagi juttatás, képzési, tananyag-beszerzési, utazási költségtérítések), cserébe a munkavállaló vállalja, hogy a tanulmányokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Prémium visszafizettetése

Kérdés: Egy német cég magyarországi leányvállalatánál dolgozom, és a főnököm is német. A 2012-re járó prémiumunk összegének megállapításakor, annak kifizetése előtt – mintegy a kifizetés feltételéül – egy német nyelvű iratot tettek elénk, amelyen az szerepelt, hogy amennyiben 2013. június 30-ig felmondunk, akkor a 2012. évre járó és kifizetett prémiumunkat vissza kell fizetnünk a cég részére. Kényszerhelyzetben a dokumentumot aláírtuk. Kérdésem az lenne, hogy ez a dokumentum jogilag mennyire állja meg a helyét, illetve ez alapján jogilag behajtható-e bármelyik alkalmazotton a prémium visszafizetése, ha esetleg bármelyikünk felmondana 2013. június 30. előtt?
Részlet a válaszából: […] ...rendszert alkalmazzon, amelyben meghatározott teljesítmény eléréséhez, mint minimumfeltételhez kötött, részben jutalom jellegű juttatást fizessen, és a kitűzött üzleti eredmények elérése esetén a munkáltató mérlegelje a juttatásra való egyéni jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...[Met. 3. § (1) bek. g) pont, 7. § (1) bek. a) pont]. Az étkezési jegy azonban nem minősül munkabérnek, hanem béren kívüli juttatásnak, amelyre így az Mt. munkabér védelmére vonatkozó szabályait sem kell alkalmazni. Maga a törvény is úgy fogalmaz, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkáltató személyében bekövetkező változás – munkaszerződés-módosítás

Kérdés: Munkáltatói jogutódlás történt a munkahelyemen. Az új munkáltató mindenkivel új munkaszerződést akar aláíratni, amiben a korábbinál alacsonyabb alapbér szerepel. Köteles vagyok-e aláírni ezt az új munkaszerződést? Ha megtagadom, akkor emiatt felmondhat nekem az új munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 38. § (1) bek.]. Ez a tájékoztatási kötelezettség kiterjed többek között az alapbéren túli munkabérre és egyéb juttatásokra, illetve a munkabérrel való elszámolás módjára, a munkabérfizetés gyakoriságára és a kifizetés napjára [Mt. 46. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.