Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása – nyugdíj mellett

Kérdés: 2023. szeptember 1. óta öregségi nyugdíjasként dolgozom óvodapedagógus alkalmazásban megbízási szerződéssel egy önkormányzati óvodában, ami 2024. augusztus 31-ig szól. Mivel se szabadság, se más juttatás sem jár, ezért a következő nevelési évben határozott munkaszerződéssel folytatnám a munkát. Kérhetem a munkáltatót, hogy ebben a státuszban foglalkoztasson?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj igénybevétele mellett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, óvodapedagógus munkakörben történő foglalkoztatásnak munkajogi természetű akadálya nincs, mivel a Púétv. nem zárja ki, hogy a munkáltató köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban nyugdíjast...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Szakképzési munkaszerződés – a lehetséges időtartam

Kérdés: Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra."
Mi a helyes értelmezése az a) pontnak? A szakirányú oktatás teljes időtartamára lehet csak létesíteni a szakképzési munkaszerződést [ide nem értve a b) pont szerinti esetet]? Ha például 3 éves szakirányú oktatás esetén nem a teljes 3 évre akarjuk megkötni a szakképzési munkaszerződést, hanem rövidebb időre, de a b) pontot meghaladó tartamra (pl. 1 évre), akkor az jogszerűtlen lenne?
Részlet a válaszából: […] ...oktatását, továbbá kötelezettséget vállal a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára az e törvényben meghatározott juttatások nyújtására."Az Szkt. 77. §-ának (1) bekezdése továbbá kimondja, hogy "a szakirányú oktatása) a tanítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés

Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?
Részlet a válaszából: […] ...és elmulasztásának jogkövetkezményéről, a közszolgálati tisztviselőnek jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban nem jár semmilyen juttatás. A foglalkoztatása ugyanis az ő oldalán felmerült okból érvénytelen, hiszen épp az általa elmulasztott közigazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Várandós munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Munkavállalónk GYED-ről szeretne visszajönni dolgozni, gyermeke másfél éves. Visszatérési szándékát írásban be is jelentette, korábbi munkakörét azonban már betöltöttük, és nagyon elégedettek vagyunk az új kollégával. További problémát jelent, hogy a visszatérni szándékozó munkavállaló egyúttal bejelentette, hogy ismét terhes, jelenleg a második hónapban van. Hogyan tudjuk megszüntetni ilyen körülmények között a munkaviszonyát, mert nem találtunk módot a továbbfoglalkoztatására?
Részlet a válaszából: […] ..."vonzóbbá" a munkavállaló számára a megszüntetés ezen módját azzal, hogy a jogszabály által előírt járandóságokon túl további juttatást biztosítanak számára a munkaviszony megszüntetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Részmunkaidős munkavállaló jogosultságai

Kérdés: Ugyanannyi-e a szabadsága vagy kevesebb annak a munkavállalónak, akit heti 40 óra helyett heti 36 órában foglalkoztatnak? Erre a heti 36 órás munkaviszonyra mennyinek kell lennie a minimálbérnek? Jár-e számára munkanélküli-ellátás, ha a vállalat elküldi ezt a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidősfoglalkoztatásnál a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtottpénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább azidőarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidőmértékével összefügg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve a személyi alapbért, arendkívüli munkavégzésért járó ellenértéket, valamint a külföldi munkavégzésretekintettel fizetett juttatást),– a munkaerő-kölcsönzés feltételei,– a munkavédelmi feltételek,– a terhes, illetve kisgyermekes nők, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Szabadságra fizetendő összeg GYES-ről visszatérő esetén

Kérdés: Az új szabályok szerint csak 6 órában lehet GYES mellett dolgozni. Kismama dolgozónk visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, ezért szerződését úgy módosítjuk, hogy 6 órás munkaidőt állapítunk meg. Kérdésünk: a távolléte alatt felgyülemlett szabadsága kiadásakor a távolléti díjat mi szerint állapítjuk meg? A korábbi 8 órás munka­időre járó bére, vagy a módosított szerződés alapján a 6 órás bére alapján?
Részlet a válaszából: […] ..."részmunkaidősfoglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtottpénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább azidőarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidőmértékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] ...az nem jár számára.Így amennyiben a munkavállaló a megszűnés időpontjában szülési szabadságon van,nem lesz jogosult az előbb említett juttatásra, mivel ekkor munkabérre sem lennejogosult. A munkavállalót ugyanakkor végkielégítés illeti meg, ha a megszűnésidőpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...pénteki szabadnapokat, akkor a munkavállaló részére ezt anapot 32/5 = 6,4 órás napként kell elszámolni, és erre kell betegszabadság utánjuttatást fizetni. A munkavállaló munkaideje ekkor az adott héten 8+8+8+6,4+6,4= 36,8 óra lesz, vagyis részére 4,8 óra után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...utazás és szállás költségeit foglalja magában, deidetartozik a tanulmányi szabadság, valamint a vizsga miatt kiesett időre járójuttatások összege is. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a támogatásellenében és azzal arányosan hány évig köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.