Közös eladó foglalkoztatása egy közös üzlethelyiségben

Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban egyetemlegesen felelnek. Tehát a munkavállaló akkor is bármelyik munkáltatójától követelheti elmaradt munkabérét, egyéb juttatását, szabadságát stb., ha a munkaszerződés alapján a bérfizetés vagy a szabadság kiadása csak az egyikük kötelezettsége. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Kollektív felelősség a munkaviszonyban

Kérdés: Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!
Részlet a válaszából: […] ...díjuk arányában felelnek [Mt. 186. § (3) bek.].A kollektív felelősséghez hasonló kérdéseket vet fel, ha a munkáltató valamely juttatást közösen elérhető teljesítményhez köt (pl. a prémiumra akkor jogosult a munkavállaló, ha a cég teljesítménye elér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...felel. Alapvető munka- és foglalkoztatási feltételnek minősülnek többek között a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra, és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések [Mt. 219. § (2) bek.]. Ennek alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...[Met. 3. § (1) bek. g) pont, 7. § (1) bek. a) pont]. Az étkezési jegy azonban nem minősül munkabérnek, hanem béren kívüli juttatásnak, amelyre így az Mt. munkabér védelmére vonatkozó szabályait sem kell alkalmazni. Maga a törvény is úgy fogalmaz, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagyközvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás is (Mt. 142/A.§). A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munkatermészetét, minőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.