Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] ...az nem a munkáltató tudtával és hallgatólagos hozzájárulásával végzett munka, ezért azt rendkívüli munkaidőben végzett, és külön juttatásra jogosító munkának nem lehet tekinteni (BH2015. 201). Ilyen határozott utasítás esetén a munkavállaló arra sem hivatkozhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése

Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve a személyi alapbért, arendkívüli munkavégzésért járó ellenértéket, valamint a külföldi munkavégzésretekintettel fizetett juttatást),– a munkaerő-kölcsönzés feltételei,– a munkavédelmi feltételek,– a terhes, illetve kisgyermekes nők, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?

Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...révén használt eszköz által megtett út alapjánfizeti a pluszdíjazást. A teljesítménydíj elnevezés arra enged következtetni,hogy ezt a juttatást a munkavállalók a teljesítményük arányában kapják,amennyiben ez nincs így, helye van a jogszerűségi kérdés felvetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.