6 talált cikk a munkáltató , időtartam , végkielégítés , jogszerző idő , jogosultság feltétele kifejezésre

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kit. értelmében gyakorlatilag nemcsak az adott kormányzati igazgatási szervnél eltöltött időt, hanem más szerveknél, illetve más jogviszonyokban eltöltött időt is figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság, illetve annak mértéke megállapításánál?

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?

Kérdés: Olvastuk, hogy az új Mt. hatálybalépé­sével a végkielégítésre jogosító munkaviszonyban töltött idő szabályai meg fognak változni, a felmondás közlésekor meg kell lennie a legalább hároméves időtartamnak ahhoz, hogy valaki végkielégítésre legyen jogosult. Valóban nem lesz jogosult a munkavállaló végkielégítésre, ha a felmondás közlésekor – néhány nap híján ugyan, de – nem áll fenn három éve a munka­viszonya?

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kollégánkat nem tudjuk tovább foglalkoztatni, mert időközben lezártuk azt a projektet, amelyben ő is dolgozott (asszisztens munkakörben). Munkaviszonyát a felmondási védelem letelte után rendes felmondással meg fogjuk szüntetni. Kérem segítségüket abban, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejét hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre jogosító időszak, illetve a felmondási (felmentési) idő hossza kapcsán? A munkavállaló 2006. január 1-je óta dolgozott nálunk, 2008. júliusban ment szülési szabadságra, majd 2011. július 11-én jött vissza dolgozni. Papíron tehát több mint 5 éves jogviszonya van, de ebből jó három évet ténylegesen nem dolgozott.

Kérdés: Munkavállalóinkat öt éven keresztül folyamatosan határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztattuk oly módon, hogy a szerződésüket évente hosszabbítottuk meg. Az ötödik év lejártát követően munkaviszonyuk határozatlan idejűvé vált. Mi az alapja a végkielégítésük és a felmondási idejük számításának: az az időpont, amikor elkezdtek dolgozni a cégnél, vagy az, amikor a munkaszerződésük határozatlan idejűvé vált?