Japán tanár magyar katedrán – a foglalkoztatás előfeltételei

Kérdés: Japán állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni a felsőoktatásban oktatói munkakörben határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban, helyettesítés céljából. Információink szerint első körben munkaerőigény-bejelentést, valamint munkavállalási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a munkáltatónak az illetékes kormányhivatal felé. Mik azok a további intézkedések, amelyeket egy ilyen foglalkoztatás esetében meg kell tennie a munkáltatónak, illetve a leendő munkavállalónak? Mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy helyesen járjon el a foglalkoztató (egészségbiztosítás, tartózkodási engedély, szakképzettséget igazoló dokumentumok honosítása stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzettségét, az iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint annak hiteles magyar fordítását, a fentiekben írt jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, okiratokat, valamint azok hiteles magyar fordítását [1445/2013. Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Az Mt. értelmezésében a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Uszodai karbantartók 7-től 15-ig dolgoznak, de esetenként 19-ig maradnak. Az így ledolgozott túlóra esetében jár-e nekik egyéb (délutános) pótlék, vagy csak a túlóra utáni pótlékot kell számfejteni? Miután a feladatok elvégzésénél sok esetben adott hónapban túlóráznak, a következő hónapban "mínusz" óra kerül elszámolásra. Van-e lehetőség arra, hogy a túlórák összevontan három hónapos keretben kerüljenek elszámolásra? Ha igen, akkor ezt hogyan kell rögzíteni, lehet-e a tájékoztatóban kitérni erre?
Részlet a válaszából: […] ...legalább négy óra eltérés van [új Mt. 141. § (2) bek.]. Mivel jelen esetben a karbantartók nem felelnek meg a műszakpótlékra való jogosultság feltételeinek, így csak a rendkívüli munkaidő pótlékát kell részükre számfejteni.A munkáltató a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Vasárnapi munkavégzés esetén járó bérpótlékok

Kérdés: A munkavállalóink – beosztásuktól függően – vasárnap is végeznek munkát. Előfordul, hogy rendes munkaidőben, de néha az is, hogy a pihenőnapjukon kell bejönniük. Több munkavállalónk kifogásolta, hogy a vasárnapi munkavégzés után, amennyiben az rendkívüli munkavégzés keretében történik, miért nem a vasárnapi pótlékkal emelt összeg mellett kapják meg a 100%-os túlórapótlékot. Arra hivatkoztak, hogy a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Valóban ki kellene fizetnünk a vasárnapi pótlékot ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre háromvagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a heti pihenőnapok összevonásaalapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.