Nyugdíjas foglalkoztatása egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: A 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendelet változtat-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló, egészségügyben dolgozó munkavállalók nyugdíjazásának feltételein? Egy egészségügyben dolgozónak, amennyiben öregségi nyugdíjat igényel, és szeretne tovább dolgozni az intézményben, kötelező-e szüneteltetni a nyugdíj kifizetését? Neki jövedelemkiegészítés nem jár, nem egészségügyi dolgozó. Illetve, amennyiben egy egészségügyben dolgozó betölti az öregséginyugdíj-korhatárt, és nem mond fel, vagy nem kéri a közös megegyezéssel történő megszüntetést, a munkáltatónak kötelező-e felmondani a dolgozónak a felmentési idő megadásával?
Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet 1. §-a úgy rendelkezik, hogy 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig nem szüneteltethető azon személy öregségi nyugdíjának (illetve egyes egyéb nyugdíjszerű ellátásának) a folyósítása, aki egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Kiküldetésre járó díjazás

Kérdés: Egyesített intézmény egyik telephelyén műszaki okok miatt nem lehet dolgozni, ezért a munkáltató elrendelt – több kerületi telephely közül – egy másik, ugyanabban a kerületben lévő telephelyen történő munkavégzést. Kiküldetésnek minősül-e ez a munkáltatói intézkedés, és milyen költségeket kell a munkáltatónak állnia? Például, aki egyébként sem munkába járás, sem munkaköri feladatok miatt nem kapott bérletet, annak most járna-e bérlet vagy jegy, ha a másik telephelyet csak tömegközlekedési eszközzel vagy autóval tudja megközelíteni?
Részlet a válaszából: […] ...§). Érdemes kiemelni, hogy a munkavállaló költségtérítési igényét nem érinti az, hogy a munkáltató esetleg nem tudja a személyi jövedelemadó körében költségtérítésként, illetve adómentesen elszámolni a napidíjat (437/2015. Korm. rendelet 4. §).Önmagában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...ellátások megítélése is. Az első értelmezés mellett, ha nincs behívás, akkor nincs munkabérfizetés sem, járulékalapot képező jövedelem hiányában viszont a biztosítási jogviszony is szünetel [Tbj. 8. § a) pont]. A második magyarázat szerint viszont a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.