Nyugdíjas munkavállaló indokolás nélküli felmondása

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni. Ezt az ítélet többek között azzal magyarázza, hogy a munkavállaló ilyen esetben jogosulttá válik egy biztos jövedelemre, ami fedezi a megélhetését. A Kúria Mfv.I.10.101/2016/4. számú ítélete ugyancsak ezt támasztja alá, amikor azt rögzíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Munkaviszony felmondása telefonon

Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?
Részlet a válaszából: […] ...igényelheti a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárát, amelyen belül a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 82....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
Részlet a válaszából: […] ...egészségi állapota miatt bekövetkező alkalmatlanságra hivatkozva. Kérdésként merül fel, hogy fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén a kártérítési felelőssége, ha utóbb a bíróság a szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
Részlet a válaszából: […] ...esetén alkalmazandó jogkövetkezmények tekintetében meghatározó szerepe van az ún. távolléti díjnak. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés ugyanis egyfelől nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Elmaradt jövedelem követelhetősége

Kérdés: Társasháznál gondnoki munkakörben dolgoztam 2011. június 1-jétől 2014. július 26-ig, de csak 2014. január 1. és 2014. május 26. között voltam bejelentve. A 2014-es közgyűlésen leváltottuk a közös képviselőt, aki – amiért én is ellene szavaztam – felmondott, de én tovább végeztem a munkát még két hónapig a többségi tulajdonosok kérésére. Erre az időre azonban a mai napig nem fizették ki a béremet. Fordulhatok még a munkaügyi bírósághoz?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő leteltével megszűnik. Ugyanakkor, ha a munkavállaló a munkáltató tudtával és beleegyezésével tovább dolgozik, akkor a felek ráutaló magatartása alapján a munkaviszony továbbra is fennállt a kérdéses két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Folyamatban lévő per és az új Mt. szabályainak alkalmazhatósága

Kérdés: Két év után 2012. július 10-én hirdették ki a munkavállalónk által indított munkaügyi perünkben az elsőfokú ítéletet, amelyben a bíróság megállapította, hogy jogellenesen mondtunk fel a munkavállalónak, és többek között kötelezett bennünket, hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig járó elmaradt munkabért fizessük meg neki. Az új Mt.-ben azonban azt olvastuk, hogy jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén legfeljebb tizenkét havi távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Erre hivatkozva megalapozottan fellebbezhetjük meg az ítéletet?
Részlet a válaszából: […] ...kimondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni amunkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott kárt. A munkaviszony körébenelmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállalótizenkét havi távolléti díjának összegét [új Mt. 82....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Elmaradt munkabér helyett jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!
Részlet a válaszából: […] ...elmaradt munkabérnek tekintendő. Az elmaradt munkabér adózásiszempontból az esedékességkor kifizetett munkabérrel esik egy tekintet alá.A jövedelempótló kártérítés ezzel szemben – nevéből adódóanis – kártérítésnek minősül. Célja, hogy a kiesett jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.