10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 1985-ös ápolói szakképesítés figyelembevétele a besorolásnál
Kérdés: Szociális bentlakásos ápoló és gondozó tevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Milyen fizetési osztályba kell besorolni, minek feleltethető meg az alábbi végzettség: a Gyulai Semmelweis Egészségügyi Szakiskolában 1985. június 25-én általános ápolói és általános asszisztensi szakon képesítő vizsgát tett, majd 1986. június 19-én felnőtt szakápolói szakon szakosító vizsgát tett?
2. cikk / 10 Helytelen besorolás korrekciója
Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóközpontnál foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásával és fizetési fokozatuk megállapításával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: A személyi anyagok felülvizsgálásához szükséges-e vezetői utasítás, vagy ügyintézői hatáskörben megteheti-e a munkaügyi ügyintéző? Személyi anyagok felülvizsgálatakor észleltük, hogy a munkavállalók rossz (magasabb) fizetési osztályba és kategóriába kerültek besorolásra. A helyes osztályba és kategóriába (vissza) sorolásukat megtehetjük-e? A munkavállalókat először munkaviszony keretében foglalkoztatták. A jogutódlást követően közalkalmazotti kinevezést kaptak, és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzésére csak ezt követően kötelezték őket. A közalkalmazotti jogviszony beszámításához szükséges korábbi jogviszonyokat és az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál szerzett jogviszonyokat mikortól lehet elszámolni, a képesítés megszerzésétől, vagy ettől függetlenül is figyelembe kell-e venni? Némelyik közalkalmazott a kinevezésekor felmentést kapott a képesítés megszerzése alól.
3. cikk / 10 Szociális intézmény portásának illetménye
Kérdés: A szociális intézményben foglalkoztatott portás esetében mi határozza meg, hogy minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult? Befolyásolja-e bérezésüket az, hogy érettségivel rendelkeznek?
4. cikk / 10 Várakozási idő csökkentése pedagógusoknál
Kérdés: Óvodavezetőnk 2013. június 14-én pedagógus-szakvizsgát tett, mellyel a számára előírt hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét teljesítette. Az akkor még hatályos 138/1992. Korm. rendelet 14. §-a alapján jogosultságot szerzett a fizetési fokozat egy évvel történő csökkentésére. Következő magasabb fizetési fokozatba lépésének várható ideje 2016. január 1-je volt. Fenti jogszabály azonban 2013. augusztus 31-én hatályát veszítette, és a szeptember 1-jétől hatályos Nkt. 62. §-ának (2) bekezdésében foglalt, továbbképzési kötelezettséget szabályozó előírás a magasabb fizetési kategóriába lépések közötti várakozási idő csökkentését már nem tartalmazza. Érvényesíthető-e most a 2013 júniusában szerzett jog, azaz 2016. január 1-je helyett ez év januárjától átsorolható-e a magasabb fizetési fokozatba? A 2013. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályt csak az ezt követően teljesített továbbképzések esetében kell alkalmazni?
5. cikk / 10 Pedagógus továbbképzése és előresorolása
Kérdés: A pedagógus-továbbképzés teljesítése 2013. szeptember 1-jétől nem lehet jogalapja a várakozási idő csökkentésének. Ez az intézkedés a jogszabályok értelmezése miatt csak később került be a köztudatba. Intézményünknél ez a következő problémákat jelenti a gyakorlatban.
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?
6. cikk / 10 Illetménypótlékra való jogosultság keresőképtelenség alatt
Kérdés: Óvoda vezetője vagyok, vezetői pótlékot kapok. Július 16-tól betegszabadságon, majd táppénzen voltam. Hogyan érinti a vezetői pótlékom mértékét ez az időszak?
7. cikk / 10 Garantáltnál magasabb összegű illetmény csökkentése
Kérdés: Tavaly felvettünk egy új kollégát intézményünkbe. Az illetményét a garantáltnál magasabb összegben határoztuk meg kinevezésében. Annyi panasz érkezett a munkájára, hogy illetményét a garantált szintre csökkentenénk. Kell-e ehhez minősítés?
8. cikk / 10 Közalkalmazottak munkaközi szünete
Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?
9. cikk / 10 Garantált bérminimum és a közalkalmazotti illetménytábla bértételei
Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?
10. cikk / 10 Téves közalkalmazotti besorolás – csökkenthető-e az illetmény?
Kérdés: Jogszerűen, a hozzájárulása nélkül visszasorolhatjuk-e a közalkalmazottunkat a munkakörének megfelelő fizetési osztályba, tekintettel arra, hogy korábban nem a megfelelő Kjt. végrehajtási rendelet alapján, tévesen lett besorolva? Csökkenthető-e egyoldalúan az említett tévedés miatt a kinevezésben foglalt illetménye?