Új év - új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] ...állapítja meg (azaz nem differenciál, nem emel a rendelkezésre álló 110%-os finanszírozási keretből), és az érintett esélyteremtési illetményrészre is jogosult, akkor az ez utóbbival összeadott havi illetmény összegét kell kerekíteni. Az esélyteremtési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közalkalmazotti illetmény és nyugellátás egyidejűleg

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?
Részlet a válaszából: […] ...A közös önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők így a fenti szabályok szerint sem kaphatják meg egyszerre a nyugellátást és az illetményt. A fentiekből következik az is, hogy nincs relevanciája annak, hogy a köztisztviselő például a nők negyven év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Óvoda-bölcsőde vezető – az illetménypótlékra való jogosultság

Kérdés: Többcélú intézményben (óvoda-bölcsőde) látok el intézményvezetői feladatokat. A bölcsőde a szociális ágazathoz tartozik, az óvoda pedig a köznevelés rendszeréhez. Jelenleg a bérem a tárgyhavi alapilletményemből (pedagógus-bértábla), a 10%-os szakmai ágazati pótlékból és az óvodás gyermekek létszáma után járó óvodavezetői pótlékból áll. A bölcsőde vezetéséért milyen pótlékra vagyok jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...Ön a köznevelési ágazatba tartozik, mivel a 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (11) bekezdése szerinti 10%-os ágazati szakmai illetménypótlék a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatottakat illeti meg. Így óvoda-bölcsődében is csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Vezetőváltás az óvodában

Kérdés: Vezetőnk negyven év szolgálati idővel nyugdíjba vonul. Július 31-ig van állományban, utána a munkáltató kiadja a szabadságát, majd nyolc hónap felmentési idő következik, amit a fenntartó engedélyével nem kell munkával töltenie, mentesül a munkavégzés alól, mivel egy munkahelyen töltötte a közalkalmazotti jogviszonyát. A vezetői ciklus második évében van jelenleg. Így számítva 2021. április-május a nyugdíj kezdete. Ilyen esetben törvényileg mikor szabályos a vezetői pozíció meghirdetése, a pályázat kiírása? Én mint helyettes pályázatot szeretnék beadni. A fenntartó közölte, hogy a felmentési idő első négy hónapjában nem vehetünk fel embert, csak a felmentési idő második négy hónapjára. Gondolom, a vezetői feladatok ellátásával engem mint helyettest fognak megbízni. A vezető távolléte – a szabadság, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés – alatt a vezetői feladatok ellátása a szervezeti és működési szabályzat alapján történik, vagyis a feladataim közé tartozik. Ezt óvodai csoportbeli tevékenységem mellett kell ellátnom, vagy már óvodai csoport vezetése nélkül? A bérezés hogyan alakul, amennyiben vezetői feladatok ellátásával is megbíznak? Ugyanennyi illetményért a plusz vezetői feladatokat el kell látnom? Hatcsoportos óvodáról van szó. A jelenlegi vezetővel harminc éve dolgozunk együtt, én öt éve helyettesként. Együtt vezettük az intézményt, készülve a nyugdíjazására. A folyamat és a díjazás kérdése nem világos számunkra (az óraszámok alakulása, a munkaidő, a vezetői pótlék a szabadságára és a felmentési idejére, vezetői pályázat meghirdetésének ideje).
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. Mivel ennek mértékét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Várakozási idő csökkentése pedagógusoknál

Kérdés: Óvodavezetőnk 2013. június 14-én pedagógus-szakvizsgát tett, mellyel a számára előírt hét­évenkénti továbbképzési kötelezettségét teljesítette. Az akkor még hatályos 138/1992. Korm. rendelet 14. §-a alapján jogosultságot szerzett a fizetési fokozat egy évvel történő csökkentésére. Következő magasabb fizetési fokozatba lépésének várható ideje 2016. január 1-je volt. Fenti jogszabály azonban 2013. augusztus 31-én hatályát veszítette, és a szeptember 1-jétől hatályos Nkt. 62. §-ának (2) bekezdésében foglalt, továbbképzési kötelezettséget szabályozó előírás a magasabb fizetési kategóriába lépések közötti várakozási idő csökkentését már nem tartalmazza. Érvényesíthető-e most a 2013 júniusában szerzett jog, azaz 2016. január 1-je helyett ez év januárjától átsorolható-e a magasabb fizetési fokozatba? A 2013. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályt csak az ezt követően teljesített továbbképzések esetében kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell megállapítani [Nkt. 64. § (5) bek., Kjt. 87/A. §]. Az Nkt. 64. §-ának (2) bekezdése a Kjt. előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó szabályok alkalmazását egyébként általában kizárja. A Kjt. rendelkezéseit csak kivételes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.